60 az új 65: Liberman új választásokkal fenyeget, miközben Netanjahu kisebbségi kormányt alakítana

1
a képviselők a Hatikva közben fotó: Twitter screenshot

ujkelet.live

Avigdor Liberman a szekuláris Jiszráel Beitenu vezetője péntek reggel a 13-as csatornának a Likuddal folytatott koalíciós tárgyalások kudarcáról beszélt és felvetette a lehetőségét, hogy új választásokra kerülhet sor.

“Nem ajánlunk más jelöltet, ezért lehetséges, hogy Izrael új választások elé néz. Nincs más választás, mint ismét a szavazókhoz fordulni,” mondta Liberman. Az új választások lehetőségét héber nyelvű média riportok szerint Netanjahu is fontolóra vette.

“A Likud a tárgyalásokat sikertelen, szánalmas és arrogáns módon vezette. Még semmilyen megállapodást nem kötöttek. Világosan elmondtam, hogy nem fogunk kompromisszumot kötni a besorozási törvényjavaslatot illetően.”

A miniszterelnök és a jobboldali pártvezetők csütörtök esti találkozóját követően Benjamin Netanjahu úgy döntött, kisebbségi kormányt alakít 60 képviselővel.

A találkozót követő nyilatkozatában a Likud azt mondta, „a frakciók vezetői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy haladéktalanul létre kell hozni egy jobboldali kormányt, amely az összes izraeli polgár érdekeit szolgálja. A frakciók egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a miniszterelnöki poszt jelöltje a Likud elnöke, Benjamin Netanjahu, a választási kampány során szavazóiknak tett ígéretük valamint [Reuven] Rivlin elnöknek tett javaslatuk szerint. A frakciók vezetői felszólítják a Jiszráel Beitenu elnökét, Avigdor Libermant, hogy teljesítse kötelezettségét szavazói felé és csatlakozzon a jobboldali kormányhoz haladéktalanul – és ne segítse egy baloldali kormány létrehozását.”

A Jiszráel Beitenu a következőt reagálta: “Közvetlenül a választások után a Jiszráel Beitenu párt Benjamin Netanjahut ajánlotta Rivlin elnöknek mint kormányt alakító jelöltet. Mindössze annyi szükséges a jobboldali kormány létrejöttéhez, hogy a haredi pártok [Sasz és Jahadut Hatora] ejtsék a besorozási törvénytervezethez fűződő kifogásaikat.” A nyilatkozat emlékezteti a Likudot, hogy a javaslat első olvasatát ők és a koalíció többi tagja is támogatta.

“Abban a pillanatban, amikor a haredi pártok visszavonják kifogásaikat a törvénnyel kapcsolatban, a korábbi megállapodásokkal ellentétben, új kormány alakul. A 60 tagú kormány nem jobboldali kormány, hanem egy haredi kormány, amely Izrael Állam mint zsidó és demokratikus állam megőrzése helyett a zsidó törvények irányította állammá fogja változtatni. Ezért mi határozottan ellenezzük a 60 tagú kormányt.”

Netanjahunak május 29-ig van ideje összeállítani az új kormányt.

A jelenlegi krízis ellenére több elemző is úgy véli, Liberman végül csatlakozni fog Netanjahu kormányához.

Tavaly maga Liberman volt az, aki lemondva a védelmi miniszteri posztról elindította a koalíció összeomlását, mely decemberben előrehozott választások kihirdetéséhez vezetett.

A novemberben nagyot kockáztató Liberman az utolsó közvélemény-kutatásokon rendre nem jutott be a parlamentbe, de a választásokon végül sikerült megőriznie 5 székét.

Liberman követeléseinek egyike, hogy a Knesszet egyetlen betű megváltoztatása nélkül szavazza meg a Védelmi Minisztérium ultra-ortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, de a Sasz és a Jahadut Hatora (mindkettő 8-8 széket nyert) drasztikus változtatásokat akar a törvénytervezetben.

2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét.

A döntés felvetette annak a lehetőségét, hogy rákényszeríthetik őket a szolgálatra, mely súlyos politikai és társadalmi következményeket vonna maga után. A bíróság azonban egy évre felfüggesztette a határozatát, lehetővé téve a kormánynak egy új törvény előterjesztését. A kormány többször is halasztást kért, legutóbb a választások miatt, így a kormánynak júniusig van ideje, hogy új tervezettel álljon elő.

A Védelmi Minisztérium tavaly nyáron benyújtott a kormánynak egy új javaslatot, mely minimális éves célt állít fel a jesiváknak a tanulóik besorozási számadataira vonatkozóan, amelyek ha nem teljesülnek, pénzügyi szankciókkal bünteti az intézetet, ahol tanulnak.

A tervezet azt javasolja, hogy “új célokat tűzzenek ki a hadsereg és a Nemzeti Szolgálat újoncai számára, évente növelve a szolgálatot teljesítők számát, jelentősebb pénzügyi szankciókat alkalmazva a kötelező szolgálatot megtagadók ellen, és növelve a juttatásokat és béreket azok számára, akik szolgálnak”.

Ha azonban a kvóta legalább 95% -ka nem teljesül, az ultraortodox jesiváknak adott állami támogatásokat a szankciók részeként csökkenteni fogják, és minden évben tovább csökkentik, ha nem teljesítik a célokat.

A koalíció december végi feloszlatását megelőzően került volna terítékre a törvényjavaslat, azonban Jáir Lapid (Jes Átid) közölte, hogy pártja nem fogja támogatni a koalíció ultraortodox férfiak besorozására vonatkozó törvénytervezetét, azt állítva, hogy a kormány fű alatt kiegyezett az ultraortodoxok pártokkal, így a pénzügyi szankciók alá kerülő besorozási kvótát nem teljesítő jesivákat anyagilag kompenzálnák. “Ez nem besorozási törvény. Ez egy pénzgyűjtő törvény.” (Mivel az ultraortodox pártok nem szavazták volna meg a törvényjavaslatot, az elfogadásához a koalíció az ellenzék szavazataira szorult.)

Az ortodox pártok még tavaly márciusban két párhuzamos törvényt nyújtottak be a katonai tervezetről: Az első, egy kvázi-alkotmányos alaptörvény, a hosszú távú Tóra tanulmányokat az állam hivatalos szolgálatának elismert formájaként ismerné el a katonai szolgálat helyett. A második törvényjavaslat arra kényszerítené a honvédelmi minisztériumot, hogy adjon felmentést a jesiva hallgatóknak, és ismételten utal a javasolt alaptörvényre a megállapodások védelmében.

Az ortodox törvényhozók javaslata szerint minden izraeli számára katonai szolgálat alóli mentességet kell nyújtani, aki a Tóra tanulmányozására törekszik. “Ezen záradék célja annak tisztázása, hogy a Tóra-tanulmányok nem egy adott szektorhoz tartoznak, és nem korlátozódnak az ultra-ortodox közösség férfiaira és Tóra-tudósaira. Ennek eredményeképpen ez a törvényjavaslat megköveteli, hogy a védelmi miniszter biztosítsa, hogy a szolgálat elhalasztása mindenki számára biztosítva legyen, akinek szándékában áll jelentős időre elkötelezni magát a Tóra tanulmányozására.”

Izrael lakosságának mintegy 10 százaléka tekinthető ultra-ortodoxnak.

A kérdés évtizedes vita tárgya, hogy vajon a fiatal ultra-ortodox férfiaknak, akik szemináriumokon tanulnak, kötelezővé tegyék vagy sem a katonai szolgálatot, mint ahogy az kötelező az izraeli zsidó lakosság többi részének.

A 18. életév betöltése után a férfiaknak két évet és nyolc hónapot kell szolgálniuk a hadseregben, míg a nőknek két évet.

1 komment

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..