A Hamász az ENSZ-vizsgálatról: Izraelt el kell számoltatni a háborús bűncselekményekért

    8
    illusztráció: Visszatérés Menete, Gáza város 2018. június 22. Fotó: AFP /Mahmud Hams

    ujkelet.live

    A Hamász terrorista szervezet csütörtökön Izrael felelősségre vonására szólított, miután egy ENSZ-vizsgálat megállapította, hogy az izraeli katonák emberiség elleni bűncselekményeket követhettek el a gázai zavargásokon alkalmazott intézkedéseikkel.

    „A jelentés minden kétséget kizáróan jelzi, hogy az izraeli megszállás egyértelmű háborús bűncselekményeket követett el a palesztinok ellen, akik békésen tiltakoztak, hogy követeljék a visszatéréshez való a jogukat, és megszüntessék a blokádot,” nyilatkozta Basszem Naim Hamász tisztviselő az AFP-nek.

    Naim felszólította „a nemzetközi közösséget, hogy számoltassa el az izraeli megszállást a palesztinok ellen folytatott háborús bűncselekményekért.”

    A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is üdvözölte a vizsgálat eredményeit az AFP szerint.

    A korábbi béketárgyalások során a palesztinok mindig követelték – Júdea és Szamária (Ciszjordánia), Gáza, Kelet-Jeruzsálem és az óváros szuverenitása mellett – a “visszatérési jogot” Izraelbe a palesztin menekültek számára, akik elmenekültek vagy elhagyták az országot a zsidó állam megalakulásakor. A palesztinok ezt a jogot nem csak a még életben lévő több százezer menekültnek, hanem a leszármazottaik számára is követelik. Ez jelenleg 5 millió menekültet jelent. Soha egyetlen izraeli kormány sem fogadta el és fogja elfogadni ezt a követelést, mivel ezzel a zsidók kisebbségbe kerülnének az arabokkal szemben Izraelben. Izrael álláspontja az, hogy a palesztin menekültek és leszármazottaik a békefolyamat csúcspontján a palesztin állam állampolgáraivá válhatnak, ahogyan az ellenséges közel-keleti országokból elmenekült vagy távozásra kényszerített zsidók izraeli állampolgárokká váltak.

    A Hamász 2007-ben erőszakkal szerezte meg a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász elnök Fatah pártjától, azóta Abbász csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

    A terrorszervezetet azonban nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

    A csütörtökön közzétett ENSZ-vizsgálat szerint Izrael intézkedései a 2018-as gázai zavargások során “háborús bűncselekménynek” tekinthetőek.

    „Az izraeli katonák megsértették a nemzetközi emberi jogokat és a humanitárius jogot. Néhány ilyen jogsértés háborús bűncselekménynek vagy emberiség elleni bűncselekménynek minősülhet,” nyilatkozta Santiago Canton a tüntetéseket kivizsgáló független ENSZ-bizottság elnöke.

    Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által indított nyomozás a zavargások kezdetétől 2018. március 30-tól december 31-ig vizsgálta az esetleges jogsértéseket, ami 189 palesztin arab halálához vezetett.

    „Több mint 6000 fegyvertelen tüntetőt lőttek meg izraeli mesterlövészek hétről hétre a tüntetések helyszínein.”

    „A Bizottság megalapozottan feltételezi, hogy az izraeli mesterlövészek azzal a tudattal lőttek újságírókra, egészségügyi dolgozókra, gyermekekre és fogyatékossággal élő személyekre, hogy kilétük egyértelmű volt számukra.”

    A nyomozók kifejtették, hogy indokolt az a feltételezés, hogy az izraeli csapatok olyan tüntetőket öltek meg és sebesítettek meg, „akik nem vettek részt közvetlenül háborús cselekményekben, és nem jelentettek közvetlen fenyegetést.”

    Az ENSZ csapata elutasította Izrael azon állítását is, hogy a tiltakozások célja a terrortámadások elrejtése. „A tüntetések polgári jellegűek voltak, egyértelmű politikai célokkal,” – állította a nyilatkozat.

    „Néhány jelentős erőszakos cselekményt leszámítva a Bizottság megállapította, hogy a tüntetések nem minősülnek harci vagy katonai hadjáratnak.”

    A bizottság 325 interjút készített az áldozatokkal, tanúkkal és más forrásokkal, miközben több mint 8000 dokumentumot vizsgált meg.

    A nyomozók drón felvételeket és egyéb audiovizuális anyagokat is megtekintettek.

    Izrael elutasította az ENSZ-vizsgálat eredményeit, „ellenségesnek, csalárdnak és elfogultnak” nevezve.

    „Izrael teljes egészében elutasítja a jelentést,” – nyilatkozta Jiszráel Katz megbízott külügyminiszter. „Egyetlen intézmény sem tagadhatja meg Izrael önvédelemhez való jogát, és kötelességét, hogy megvédje lakosait és határait az erőszakos támadásoktól.”

    „Izrael teljes mértékben elutasítja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelentését. A tanács új rekordot ért el a képmutatás és hazugság terén, megszállot gyűlöletével Izrael, az a Közel-Kelet egyetlen demokráciája ellen,” reagált Benjamin Netanjahu miniszterelnök „A Hamász lő ki rakétákat izraeli civilekre, dob bombákat, és végez terrorista tevékenységeket a kerítésnél az erőszakos tüntetések során,” – tette hozzá.

    Izrael többször hangsúlyozta, hogy a tiltakozásokat a Hamász vezeti – egy iszlamista terrorista csoport, mely nyíltan Izrael elpusztítására törekszik -, támadásai és a határkerítés megsértésére irányuló akciói leplezésére. A tüntetések során megöltek közül néhányan robbanóanyagot próbáltak elhelyezni a határkerítésnél vagy katonákra lőttek.

    A Legfelsőbb Bíróság tavaly májusban egyhangúlag elutasította két emberi jogi csoport petícióját az izraeli hadsereg művelet-végrehajtási szabályai ellen, amelyek lehetővé teszik az éles lőszer használatát az izraeli-gázai határ mentén zajló összecsapások során.

    A petíció benyújtói arra kérték a bíróságot, hogy adjon ki egy rendeletet, amely megtiltja a hadseregnek, hogy éles lőszert használjon az olyan tüntetők ellen, akik nem jelentenek közvetlen veszélyt a katonák életére.

    Esther Hayut, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Hanan Melcer a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és Neal Hendel bíró úgy határozott, hogy a Hamász és más terrorista szervezetek óriási kihívást jelentenek a biztonsági erők számára, mivel terroristáik szándékosan civilek – köztük nők és gyermekek közé – vegyülnek, ezzel megnehezítve a hadsereg dolgát.

    A meghallgatás előtt Michael Sfard emberi jogi ügyvéd azt mondta, hogy az izraeli hadsereg művelet-végrehajtási szabályai nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, és a fegyveres konfliktusok törvényei ebben az esetben nem alkalmazhatók. “Halálos erő alkalmazása a fegyvertelen civilek ellen, akik nem jelentenek veszélyt, illegális,” – mondta. “Ez az ügy lényege.”

    Izrael álláspontja szerint a Hamász által ösztönzött zavargások nem tekinthetők egyszerű civil tüntetéseknek.

    Az izraeli hadsereg azzal érvelt, hogy a tiltakozások egy régóta futó fegyveres konfliktus kontextusában zajlanak a Hamász terrorszervezettel, és a tüzelésre vonatkozó szabályok a fegyveres konfliktus szabályainak hatálya alá tartoznak.

    A ‘Visszatérés Menete’ határ menti tüntetések azóta sem szüntek meg.

    Az izraeli légierő harci repülői és helikopterei szerda éjszaka megtorlócsapásokat hajtottak végre a Gázai övezetben, miután lufikra szerelt gázai bomba robbant egy ház mellett Dél-Izraelbe, közölte az izraeli hadsereg Twitteren.

    A légicsapások megsemmisítettek több terror célpontot egy Hamászhoz tartozó katonai létesítmény területén a Gázai övezet központi részén.

    “Az izraeli hadsereg nagyon komolyan veszi az izraeli állampolgárok megsebesítésére irányuló kísérleteket, és továbbra is határozottan fel fog lépni e jelenségek ellen. A Gázai övezet irányítóját, a Hamász terrorszervezetet terheli minden felelősség azért, ami a területén történik vagy onnan ered.”

    Sérülésről gázai oldalon nem érkezett jelentés.

    A légicsapásokat megelőzően lufikra szerelt bomba robbant egy Eskol régióbeli ház mellett, anyagi károkat okozva.

    A kis robbanószerkezetet szállító léggömböket az éjszakai határ menti zavargások részeként indították útjára. A zűrzavarért felelős egységeket a Hamász 2,5 hete aktiválta.

    Az Izraeli Védelmi Erők is beszámolt az incidensről Twitteren, mondván a bomba a levegőben robbant fel. A hadsereg csapatokat küldött a helyszínre és vizsgálatot indított.

    Eskol Regionális Tanácsa szerint a robbanás következtében betört az egyik ablak, ami újabb károkat okozott egy másik ablak redőnyében.

    “Ezek a robbanás- és tűzveszély léggömbök minden tekintetben terrornak számítanak, és ma este ennek a terrornak az erősödésével kell foglalkoznunk,” nyilatkozta Gadi Járkoni Eskol polgármestere.

    „Eskol lakosai példamutató bátorságot mutattak, és lehetővé tették a politikai döntéshozók és a hadsereg számára, hogy megtalálják a módját, hog ez a terrorizmus kiírtásra kerüljön a közösségeinkből. Nem fogjuk elfogadni ezt a valóságot, és azonnali megoldást várunk, amely biztosítja a hosszú távú nyugalmat,” mondta Járkoni.

    Múlt héten újraindult a Gázából Izraelbe átreptetett terrorléggömbök jelensége.

    Múlt kedden hónapok óta először okozott tüzet egy Gázai övezetből küldött gyújtószerkezetet szállító léggömb Dél-Izraelben.

    A lángokat az Eskol régióbeli Kisszufim-erdőben gyorsan eloltották.

    Ezen felül egy másik Eskol régióbeli közösségnél gyanús eszközt szállító héliummal töltött óvszert találtak.

    Másnap legalább három gyújtóeszközt szállító léggömb landolt izraeli területen vagy robbant fel útközben.

    Az izraeli hadsereg válaszul megtorlócsapást mért este egy Hamász katonai pozícióra az övezet déli részén.

    Gázai média jelentések szerint a támadásra el-Bureij menekülttábortól keletre került sor, sérüles nem történt.

    A délután folyamán játék drónt szállító több tucat léggömb landolt Eskol régióban a helyi tanács szóvivőjének közlése szerint. Tűzszerészeket vezényeltek ki a drón eltávolításához.

    Nem sokkal korábban egy másik gyanús eszközzel ellátott lufit találtak egy mezőgazdasági területen Eskol régióban, és tűzszerészeket hívtak a helyszínre.

    A közelben szálló másik lufi pedig a levegőben pukkant ki.

    A Honvédelmi Minisztérium januári nyilatkozata szerint az izraeli hadsereg 2018-ban 40 millió sékelt (3 milliárd Ft.) költött a gázai határ mentén zajló zavargások és tiltakozások kezelésére.

    A március 30 óta megrendezésre kerülő “Visszatérés Menete” határ menti tüntetéseken a gázaiak az izraeli katonákkal való összecsapások mellett több száz lángoló sárkányt és robbanó eszközzel ellátott léggömböt reptettek át Izraelbe, elpusztítva az erdőket, tönrektéve a termőföldeket és megölve az állatokat. Izraeli tisztviselők szerint a mintegy 3000 hektárnyi földterületen okozott kár több millió sékelre rúg.

    A katonai hírszerzés közelmúltban közzétett jelentése szerint a Hamász terrorszervezet a közeljövőben háborút indíthat Izrael ellen, hogy a nemzetközi szimpátia kivívásával megnyissa a nemzetközi pénzcsapokat a Gázai övezet számára.

    Az Izraeli Védelmi Erők úgy véli, hogy a Hamász vagy az Irán által támogatott második legnagyobb gázai terrorista csoport, a Palesztin Iszlám Dzsihád megpróbálhatja háborúba sodorni Izraelt egy határ mentén végzett alacsony szintű, de jelentős támadással – pl. egy újabb buszra kilőtt páncéltörő rakétatámadással vagy egy felfedezetlen alagútból indított rajtaütéssel.

    A Védelmi Minisztérium február elején közölte, hogy kezdetét vette a Gázai övezetet teljesen körülvevő 6 méter magas galvanizált acélkerítés építése.

    Az új kerítés izraeli területen épül, néhány tucat méterre keletre a jelenlegi rövidebb, könnyebben áthatolható kerítéstől. A régi akadályt nem távolítják el.

    A 65 kilométer hosszú acélkerítés kb. 20 000 tonna súlyú lesz, és számos érzékelővel és más „modern biztonsági elemekkel” lesz felszerelve, valamint a földalatti betonfal fölött fog elhelyezkedni, amelyet Izrael a Gázai övezet határa mentén épít, a gázai terrorszervezetek támadóalagútjai ellen.

    Megosztás

    8 Kommentek

    Leave a Reply to Az Izraelre kilőtt rakétára válaszul a hadsereg légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezetben | Új Kelet onlineCancel reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .