Zavargások a gázai határnál és a Templom-hegyen

1
Visszatérés Menete a gázai-izraeli határon 2018. október 12. Fotó: AP /Khalil Hamra

ujkelet.live

Mintegy 8000 gázai gyűlt össze pénteken a határ több pontján rendezett erőszakos tüntetéseken, miután a szervezők arra bátorították a lakosokat, hogy a lázadáson való részvételükkel tisztelegjenek a Pátriárkák sírjánál elkövetett tömeggyilkosság áldozatai előtt az esemény 25. évfordulóján.

Baruch Goldstein amerikai-izraeli orvos, vallási szélsőséges 1994. február 25-én Purimkor katonai egyenruhában belépett az Ibrahimi-mecsetbe, tüzet nyitott és megölt 29 muzulmán hívet és megsebesített másik 125-öt, mielőtt a jelenlévők legyűrték és agyonverték.

A pénteki tüntetéseken a lázadók autógumikat gyújtottak fel, robbanószerkezetekkel, Molotov-koktélokkal, kézigránátokkal és kövekkel dobálták a határ túloldalán állomásozó izraeli katonákat, akik könnygázzal és speciális esetekben éles lőszerrel reagáltak.

A Hamász terrorszervezet vezette Gázai Egészségügyi Minisztérium 1 halottról és legalább 41 sérültről számolt be.

A halottat Yousef al-Dayya (15) néven azonosították, a minisztérium nyilatkozata szerint mellkason lőtték.

Izraeli oldalon sérülésről nem érkezett jelentés.

Aviv Kovhavi vezérkari főnök péntek reggel meglátogatta a Barzilai Kórházban a katonát, aki vasárnap srapnel okozta sérülést szenvedett egy feléje dobott robbanóeszköz felrobbanása következtében a gázai határ melletti lázadások során.

A Hamász 2007-ben erőszakkal szerezte meg a Gázai övezet feletti uralmat Mahmúd Abbász elnök Fatah pártjától, azóta Abbász csak az autonóm területek irányítására jogosult Júdea és Szamáriában (Ciszjordánia).

A terrorszervezetet azonban nagyon meggyengítette az izraeli és egyiptomi blokád, a három háború, amit Izraellel vívott és a nemzetközi elszigeteltség. Gáza gazdasága romokban, a lakosság súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd.

Az elmúlt hetekben ismét kiújult az erőszak a gázai-izraeli határon, miközben Izrael és a Palesztin Hatóság között is feszültebbé vált a viszony.

A katonai hírszerzés múlt héten közzétett jelentése szerint a Hamász terrorszervezet a közeljövőben háborút indíthat Izrael ellen, hogy a nemzetközi szimpátia kivívásával megnyissa a nemzetközi pénzcsapokat a Gázai övezet számára.

Az Izraeli Védelmi Erők úgy véli, hogy a Hamász vagy az Irán által támogatott második legnagyobb gázai terrorista csoport, a Palesztin Iszlám Dzsihád megpróbálhatja háborúba sodorni Izraelt egy határ mentén végzett alacsony szintű, de jelentős támadással – pl. egy újabb buszra kilőtt páncéltörő rakétatámadással vagy egy felfedezetlen alagútból indított rajtaütéssel.

Palesztin arab tüntetők ezrei rontottak be a jeruzsálemi Templom-hegy egyik lezárt területére pénteken, amelyet egy izraeli bírósági rendelet értelmében már több mint 15 éve zárva tartanak.

Az „Allahu Akbar” -t skandáló palesztinok az imák közben áramoltak be az Al-Aksza-mecset zárt területére. Az izraeli rendőrség azt mondta, a tömeg ezt követően békésen feloszlott.

Az Aranykaput 2003-ban zárták le az izraeli hatóságok, a területet kezelő csoport Hamászhoz kötődő kapcsolata miatt, és zárva maradt a szent helyek őrzéséért felelős Waqf illegális építkezésének megakadályozása érdekében.

A feszültség az utóbbi napokban fokozódott a Templom-hegy területén. Pár nappal ezelőtt a hasonló tiltakozások összecsapásokhoz vezettek a rendőrséggel. Rendbontásra számítva, a rendőrség csütörtök éjszaka letartóztatott 60 palesztint zavar keltés gyanújával.

A rendőrség azzak vádolta a Waqf-ot, hogy megpróbálja megváltoztatni a helyszínre érvényes „status quo” -t a zárt területen való gyülekezéssel.

Jeruzsálem szent város a keresztények, zsidók és muzulmánok számára és talán a legérzékenyebb kérdés az izraeli-palesztin konfliktusban.

Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti, míg a palesztinok – az izrael által az 1967-es hatnapos háború idején elfoglalt majd az országhoz csatolt – Kelet-Jeruzsálemet akarják jövőbeli államuk fővárosának.

Az 1967 után létrejött status quo értelmében a Templom-hegyet a Waqf irányítja Jordánia védnöksége és Izrael ellenőrzése alatt. A zsidók bár látogathatják, de nem imádkozhatnak a helyszínen.

Izrael többször tagadta, hogy bármilyen változtatást kíván eszközölni a megállapodást illetően.

1 komment

  1. “Izrael az egész várost osztatlan fővárosának tekinti,”
    Nem pontosan.
    Jeruzsálem határait az Kelet-Jeruzsálem 1967-es Felszabadítása után jelentősen kibővítették.Hozzá csatolva egy sor környező falut.
    Egy rendezés során,nyilván ezek egy része átkerülhetne az Autonómiához.
    Pl.Abu Disz is,ahol az Autonómia Parlamentje működik.
    Azt akár átnevezhetnék Jeruzsálemnek is.Hiszen 1967 óta Jeruzsálam része!

Hozzászólás

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..