Arie Deri: politikát csinálnak a Holokauszt áldozatok ügyéből

3
Arie Deri, izraeli belügyminiszter. Fotó: Gil Eliahu/Haaretz

Ziva/ujkelet.live

Arie Deri, izraeli belügyminiszter néhány nappal ezelőtt látogatást tett Budapesten, ahol többek között találkozott magyar kollégájával, Pintér Sándorral. A Duna parton felvett és Twitteren közzétett üzenetben ígéretet tett arra, hogy a vészkorszak idején folyóba ölt zsidók maradványai utáni kutatást újraindítja és abban az esetben, ha találnak csontokat, azokat megfelelő [izraeli] zsidó temetés keretében helyezik végső nyugalomra.

A cél érdekében, a bejelentés után rögtön Budapestre utazott ZAKA búvárok (izraeli ultraodox önkéntesekből álló mentőcsoport) első próbamerülése meg is történt, amely során ugyan nem találtak egyelőre semmit, de februárban folytatják a keresést. A különös mentőakció magyar mentora Köves Slomó, EMIH főrabbi.

A bejelentés felkavarta a magyar kedélyeket, de az izraeli média is felkapta a hírt legalább egy napig.

Az ügy előzménye, 2011-ben a Margit -hídnál talált maradványokat, négy évig tartó feltárása és azonosítása után végül a Kozma utcai temetőben helyezték végső nyugalomra.

A temetést a Mazsihisz és a Chabad közös konszenzus keretében bonyolította le. Ilyen jellegű, konszenzuson alapuló közös megegyezés a két fél között azóta sem volt és tekintettel a két hitközség között egyre jobban mélyülő ellentétre, úgy tűnik egyhamar nem is lesz. A felek közötti hatalmi harc következtében a megosztott pesti zsidóság számára a Köves Slomó nevével fémjelzett Deri-féle akció, olaj volt a tűzre.

A Mazsihisz részéről napokon belül jött a válasz. Heisler András, a hitközség elnöke tiltakozását fejezte ki és levélben kérte Arie Deri belügyminisztert a kutatás azonnali leállítása érdekében, az alábbi indoklással:

“A Mazsihisz rabbinikusi állásfoglalása szerint „A holtak nyughelyének megzavarása bonyolult és érzékeny kérdéskör. Az esetlegesen fellelhető csontok után kutatni felesleges, sérti a kutatás közben megtalált zsidó vagy nemzsidó holtak nyugalmát és méltóságát, sérti a haláchát.” (zsidó vallásjogot).”

A borítékolható válaszra nem kellett sokat várni. A jobboldali 20-as csatorna hivatkozott először a közleményre, rövid címszavakban összegezve a lényeget:

Arie Deri szűkszavúan, de annál csípősebben, azt nyilatkozta, hogy a vészkorszak áldozatainak ügye nem szolgálhat politikai célokat és ezzel a maga részéről lezártnak tekinti a vitát.

A Mazsihisz részéről igencsak merész vállalkozásnak lehet nevezni, az ultra ortodox Arie Derit, a Sasz párt vezetőjét úgy feltüntetni, mint aki nem jártas a Halacha szövevényes útvesztőin, ezért Deri válaszát pikírten, a pesti neológ (reform) hitközségnek címezte:

“Mélyen megdöbbentem a magyarországi Neológ (Reform) közösség közleményén, amely hamis ürügyeken és a zsidó lelkiismerettel ellentétben döntött úgy, hogy ellenzi a holokauszt áldozatai maradványainak a Duna mélyéből való feltárását és zsidó temetését.”

Deri korábbi bejelentése körül kialakult vihar során, a különböző fordítási értelmezések alapján többen is jelezték, hogy az izraeli belügyminiszter

“הם יובאו לקבר ישראל”

nem azt állította, hogy Izraelben akarja eltemetni a maradványokat (amennyiben lesznek), hanem a nyilatkozat szó szerint azt tartalmazza, hogy a belügyminiszter egyértelmű zsidó temetést akar. Az izraeli médiában ugyan rendre úgy értelmezték a mondatot, hogy “hazahozná” vagyis izraeli temetésről lenne szó és Arie Deri azóta nem tett ellenkező nyilatkozatot az ügyben. A “zsidó” illetve “izraeli” kétértelmű temetés valószínűleg nem figyelmetlenség volt a Sasz párt első emberétől, hanem elmarasztaló kritikaként is értelmezhető, amiért 2016-ban, a Kozma utcai temetőben eltemetett csontokat neológ, ortodoxchabad és keresztény vezetők kísérték utolsó útjukra, ezzel szemben Deri egyértelműen és kizárólag ortodox zsidó temetést szeretne, bár egyelőre nyoma sincs annak, hogy találhatnak maradványokat.

Másrészt az őt ért kritikákhoz viszonyulva, Arie Deri szerint legjobb védekezés a támadás. A pesti illetékesek azt vetették az izraeli belügyminiszter szemére, az ügy iránti hirtelen érdeklődése kapcsán, hogy a pesti vészkorszak áldozatait használja választási kampány célokra. A vádakra Deri azzal vágott vissza, hogy valóban nem kellene politikai célokra felhasználni a szent ügyet, utalva ezzel arra, hogy Heisler András idén újra indul a Mazsihisz tisztújító választásán az elnöki posztért.

3 Kommentek

  1. Anyai nagyanyám Birkenauban halt meg; férje a gettóban, fia egy légitámadásban – de a Dunába is lőhették volna őket.
    Sem Izraelnek, sem szélsőjobboldali belügyminiszterének, sem búvárainak, sem Köves Slomónak nincs semmilyen közük az áldozatokhoz, nincs semmilyen joguk “intézkedni”.

  2. Nagyanyámat 1944 december 29-én vitte el egy nyilas járőr egy csillagos házból az Újlipótvárosban, a Duna közelében. Ki lehet találni, hogy mi történt vele, bár közelebbit sose tudtunk meg. Zsidó magyar volt, vallásgyakorló (neológ), amellett magyar hazafias érzelmű. Ő is tiltakozna, ha tudna azellen, hogy a hazája másodszor iskivesse magából. Undorító, kegyeletsértő politikai akció. Amellett ostobaság, mert ennyi év után csak valami különös véletlen folytán (mint a Margit-hídnál) lehet bármit is találni, másrészt ha az esetleg megtalált emberi maradvényok korát azonosítani is lehet, a hovatartozásukat aligha.

Leave a Reply to Gusztos Istvan Cancel reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .