ujkelet.live
Avigdor Liberman védelmi miniszter szerdán egy rendkívüli ülésen jelentette be párttagjainak (Jiszráel Beitenu), hogy lemond a koalícióban betöltött pozíciójáról és előrehozott választásokat akar.
„Ami tegnap történt a Hamásszal kötött fegyverszünettel, az megadás a terrornak. Nincs más szó rá. Rövid távú nyugalmat vásárolunk, ami hosszú távú szempontból káros hatással lesz a biztonságra,” nyilatkozta Liberman az ülést követő sajtótájékoztatón.
Beszédében kijelentette, hogy soha nem ment bele a katari üzemanyag és a 15 millió dollár készpénz beengedésébe a Gázai övezetbe, ragaszkodva ahhoz, hogy nincs semmi biztosíték arra, hogy ezeket a segélyeket ne használnák fel terrorista célokra.
Azt is elmondta, hogy támogatta Khan al-Ahmar evakuálását, és hogy Netanjahu „írásos parancsot” adott ki az elhalasztására.
A gázai rakétatámadásokra adott izraeli választ gyengének nevezte, hozzátéve, hogy az első prioritás a déli lakosok biztonságának helyreállítása kellett volna legyen.
Liberman megerősítette az újságíróknak, hogy pártjával kilép a koalícióból, így a Likud vezette kormány székei 61-re zsugorodnak a 120 fős Knesszetben.
„Remélem, hogy vasárnap, a pártvezetőkkel folytatott tárgyalások során megegyezés születik a választások időpontjáról.”
A következő választásokat menetrend szerint 2019 novemberében tartanák.
A Likud közölte, a védelmi miniszter szerepkört Benjamin Netanjahu miniszterelnök veszi át.
A bejelentés után a Zsidó Otthon párt a koalícióból való kilépéssel fenyegetett, amennyiben nem kerül a megüresedett pozíció vezetőjükhöz, Naftali Bennett oktatási miniszterhez.
A Gázai övezetet irányító Hamász terrorszervezet Liberman lemondását úgy értelmezte, hogy Izrael beismerte vereségét a palesztin ellenállással szemben.
A Liberman lemondásáról szóló spekulációk szerda reggel jelentek meg a sajtóban, amikor is egy magas rangú kabinet tag a 10-es hírcsatornának azt nyilatkozta, a döntés Liberman és Benjamin Netanjahu miniszterelnök közötti hetek óta zajló nézet különbségek eredménye a Gázai övezet megfelelő kezelésével kapcsolatban.
„Jelenleg pozíciója megtartásával a karrierje végét kockáztatja, azonban ha lemond halvány esélye nyílik arra, hogy helyreállítsa imidzsét a közvélemény előtt.”
Libermanhoz közel álló források a Háárecnek azt nyilatkozták, hogy a védelmi minisztert felháborította a miniszterelnöki hivatal közleménye, hogy a tűzszüneti ajánlatot a biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyta.
A biztonsági kabinet kedd délután beleegyezett a tűzszünetbe a Hamásszal. Néhány kabinet miniszter azonban később azt nyilatkozta, hogy ellenezte a megállapodást. A döntést az ellenzéki vezetők egy része elítélte, mondván Izrael megadja magát a terrornak egy halálos kétnapig tartó támadássorozatot követően, mely során gázai terroristák több mint 460 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Dél-Izraelre.
Az izraeli 10-es hírcsatorna kedd esti riportja azt állította, hogy legalább négy vezető miniszter, akik részt vettek a biztonsági kabinet ülésén, ellenezte a döntést, amelyet állítólag Benjamin Netanjahu miniszterelnök hozott meg szavazás nélkül.
A riport szerint Avigdor Liberman védelmi miniszter, Ajelet Saked igazságügy-miniszter, Ze’ev Elkin környezetvédelmi miniszter és Naftali Bennett oktatási miniszter egy alternatív reakciót javasolt, amit a többi miniszter elutasított.
Ugyanakkor Joáv Gallant lakásügyi miniszter, aki szintén jelen volt az ülésen, azt nyilatkozta, hogy a miniszterek mind elfogadták a döntést.
Az Izraeli Védelmi Erők adatai szerint több mint 460 rakétát és aknavető gránátot lőttek ki Gázából Dél-Izraelre 25 óra leforgása alatt.
A Vaskupola elfogott több mint száz lövedéket. A maradék többsége nyílt területen landolt, de még így is tucatjával csapódtak be lakóházakba és épületekbe is, melynek következtében egy személy meghalt, több tucatnyian megsérültek és jelentős anyagi károk keletkeztek.
A hadsereg a rakétatámadásokra válaszul mintegy 160 Hamászhoz és Iszlám Dzsihádhoz tartozó terrorista célpontot bombázott le a Gázai övezetben, köztük 4 olyan létesítményt, amit a hadsereg kulcsfontosságú stratégiai eszközként írt le.
Amint a sajtóban megjelent a tűzszünet híre, azok a kabinet miniszterek, akik korábban keményebb katonai választ sürgettek Gázára vonatkozóan gyorsan elutasították, hogy támogatták a katonai akciók leállítását.
Liberman védelmi miniszter irodája álhírnek, Naftali Bennett oktatási miniszter pedig totális hazugságnak nevezte az állítást, hogy támogatták volna a megállapodást.
A biztonsági kabinet kedden hét órán át tárgyalt Gázáról. Az ülést követően kiadott nyilatkozat szerint “a biztonsági kabinet megvitatta az ország déli részén történteket. A kabinet tájékoztatást kapott az Izraeli Védelmi Erőktől és a védelmi tisztviselőktől a terror célpontok elleni támadásokról és a széleskörű akciókról Gázában. A kabinet utasította az izraeli hadsereget, hogy folytassa a támadásokat szükség szerint.”
A tűzszünet hírére kitört az ünneplés Gázában a győzelem tiszteletére.
https://twitter.com/GroundBrief/status/1062415755050807296
A dél-izraeli közösségek lakói kevésbé voltak lelkesek, Szderotban százak tünetettek az állítólagos tűzszüneti megállapodás ellen.
A rakétatámadások hétfőn nem sokkal 16:30 után kezdődtek, amikor gázai terroristák Kornet páncéltörő rakétát lőttek ki egy határ melletti buszra, súlyosan megsebesítve egy izraeli katonát. Az incidens sokkal súlyosabban is végződhetett volna, ugyanis a járműben nem sokkal korábban több tucat katona utazott.
Ezt követően több tucat rakéta és aknavető gránát csapódott be lakóházakba Askelonban, Netivotban és Szderotban.
A sorozatos rakétaeső által sújtott Askelonban egy személy meghalt, amikor lakóházba csapódott egy lövedék éjfél körül.
A férfiról később kiderült, hogy egy 48 éves palesztin arab a Hebron melletti Halhulból, aki legális munkavállalói engedéllyel tartózkodott Izraelben.
Egészségügyi tisztviselők szerint 108 izraeli sérült meg a rakétatámadások során.
Gázában 7 halottról számoltak be, legalább 5 közülük terrorista szervezetekhez tartozott.
