ujkelet.live
Az izraeli katonai főtanácsnok szerdán lezárta a 2014-es gázai háború egyik legvéresebb összecsapásának az ügyét, és úgy döntött, hogy nem nyújt be büntetőeljárást a dél-gázai akcióban érintettek ellen, mely 72 civil halálát okozta, közölte a hadsereg.
Az Izraeli Védelmi Erők is lezárt további hét, alacsonyabb szintű ügyet, melyben azt az állítást vizsgálta, hogy a katonák feleslegesen gyilkoltak meg palesztin civileket, és arra a következtetésre jutott, hogy a katonák nem követtek el bűncselekményt.
A hadsereg megállapításai a „Fekete péntek” támadással kapcsolatban, mely a dél-gázai Rafah városában történt bombázás beceneve, nagyrészt megfeleltek az izraeli hadsereg Déli Parancsnoksága háború utáni nyomozásának eredményével. Az Izraeli Védelmi Erők 30 oldalas dokumentumban közölte a vizsgálatok eredményét.
2014. augusztus 1-jén reggel 9 órakor, a humanitárius tűzszünet kezdete után egy órával a Hamász terrorszervezet harcosai Rafah délkeleti részén egy alagútból előbukkanva megtámadtak egy izraeli egységet, megölve két katonát és foglyul ejtve Hadar Goldin hadnagyot, akit magukkal vittek az alagútba.
Hat perccel később a környéken lévő csapatok elindították az úgynevezett Hannibál-protokollt, mely korlátlan szabadságot biztosít a parancsnokok számára, hogy megtegyenek mindent ami szükséges, hogy megakadályozzák egy katona foglyul ejtését.
A hadsereg adatai szerint az azt követő támadás során megöltek 42 fegyveres gázai terroristát és további 72 személyt, akikről a hadsereg beismerte, hogy valószínűleg civilek voltak. A nagy halálos áldozatok miatt az összecsapást később „Fekete péntek”-nek nevezték el.
A hadsereg megállapításai szerint az izraeli támadás körülbelül 10 órán át tartott, amely során a tüzérségi ágyúk mintegy 250, a tankok kb. 140 lövedéket indítottak, és izraeli repülőgépek több tucat légicsapást hajtottak végre a 150.000 lakosú városban különböző célpontok ellen.
„A médiában, a katonai főtanácsnokhoz beérkezett jelentésekben, valamint a nem-kormányzati szervezetektől és nemzetközi csoportoktól kapott beadványok és dokumentumok azt állították, hogy az izraeli hadsereg a harc során válogatás nélkül és aránytalanul lépett fel, ennek következményeként nagy számú áldozatot és tömeges pusztítást okozva,”- mondta a hadsereg. „A Rafah-ban történt harc eseményeit átfogó és professzionális módon vizsgálta ki a vezérkar vizsgálati mechanizmusa. A vizsgálat megállapításainak alapos megfontolását követően Sharon Afek, katonai főtanácsnok úgy döntött, hogy nincs ok bűnügyi nyomozás indítására a csatában történtekkel kapcsolatban.”
A hadsereg vizsgálata nem talált a civil halálesetek szándékosságára utaló jelet, bár elismerte, hogy nem áll rendelkezésre elegendő információ minden haláleset ügyében. Az áldozatok többségét „katonai célpontok vagy terrorszervezetek harcosait” célzó légicsapás ölte meg, míg néhányuk tüzérségi és tank tűz miatt bekövetkezett robbanásokban vesztette életét.
„Azonban 16 civil lakos esetében nem volt elég információ arra, hogy a sérüléseiket meghatározott eseményekhez kösse,” mondta a hadsereg.
Afek szintén elutasította egyes emberi jogi csoportok állításait, mi szerint az izraeli katonák a csata során bosszút akartak állni Goldin elfogásáért.
A főtanácsnok vizsgálata megállapította, hogy a parancsnokok a harctéren „a konfliktusban nem érintett civilek megóvását” szem előtt tartva cselekedtek.
„A vizsgálat megállapításai világosan jelzik, hogy az izraeli csapatok Hadar Goldin hadnagy, emléke legyen áldott, elfogása megakadályozásának érdekében cselekedtek, és a területen lévő terrorszervezeteket támadták, katonai célpontokat és harcosokat célozva.”
Az ügyek lezárására vonatkozó döntést gyorsan elítélte a baloldali B’Tselem emberi jogi csoport.
„A katonai főtanácsnok ismét bebizonyította, hogy nem számít, hány palesztint öltek meg, és milyen önkényes az oka a hadsereg általi haláluknak. A főtanácsnok, aki egy fehérre mosott izraeli mechanizmus tetején áll, mindig megtalálja a módját, hogy elássa a tényeket,” mondta a csoport.
Fekete péntek
Közvetlenül a Hamász támadása után, 2014. augusztus 1-jén az izraeli hadsereg úgy gondolta, hogy Goldin még életben lehetett, amikor elfogták. A hadsereg később megállapította, hogy Goldint a Hamász első támadása során, a tűzszünet megszegésekor, Benaya Sarel őrnaggyal és Liel Gidoni törzsőrmesterrel együtt ölték meg.
A Hannibal-protokoll értelmében a hadsereg nagyszabású támadást indított a városban, gyalogosokkal, tankokkal és légijárművekkel.
„A csata eseményeire vonatkozó állításokat, beleértve a civil járókelők sérüléseit, alaposan és szakmailag kivizsgálták. A felülvizsgálat nem talált arra utaló gyanút, amely bűnügyi nyomozás indítását indokolná,” mondta a hadsereg.
A hadsereg szerint a vizsgálaton három csapat dolgozott párhuzamosan egymással. Minden csapatot egy dandártábornok vezetett.
„A felülvizsgálat részeként több száz dokumentumot, videót, rádiókommunikációt és hírszerzési anyagot gyűjtöttek össze, és számos műveletet végeztek annak érdekében, hogy kielemezhessék őket a teljes csata és a konkrét események szempontjából.”
Ez a vizsgálat, valamint a déli parancsnokság röviddel a háború után végzett vizsgálata, számos szakmai hibát talált a csapatok harctéri irányításában. Például a Hannibál-protokollt félreértelmezhetőnek találták, amit emiatt 2017-ben egy új, egyértelműbb parancs váltotta fel.
A háború alatt és után a hadsereg legalább 500 panaszt kapott 360 eseményre vonatkozóan. A vezérkar vizsgálati mechanizmusa 220-ban indított nyomozást, a felülvizsgálat néhány tucat ügyet leszámítva befejeződött.
31 ügyben rendelték el, hogy a katonai rendőrség nyomozást indítson. Kettőt leszámítva mind lezárult.
Ezek a büntetőeljárások hat izraeli katona elítélését eredményezték fosztogatásért, vagy fosztogatásra bujtásért vagy abban való segédkezésért.
„Az Izraeli Védelmi Erők a lehető leggyorsabban igyekszik befejezni a nyomozást az összes ilyen ügyben,” – mondta a hadsereg.
