ujkelet.live
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti békeügyi megbízottja képmutatónak nevezte a palesztinokat csütörtökön, miután egy palesztin hatósági tisztviselő azt mondta, hogy az amerikai erőfeszítések a humanitárius segítségnyújtásra Gázában a tengerparti enklávé elválasztására irányulnak Ciszjordániától.
„A Hamász és a Palesztin Hatóság, akik több mint egy évtizede harcolnak egymással, mindketten cinikusan azt állítják, hogy az Egyesült Államok megpróbálja szétválasztani Gázát és Ciszjordániát, ahelyett, hogy elismernék, hogy segíteni próbálunk a palesztinokon Gázában,” írta Jason Greenblatt csütörtök reggel Twitteren. „Micsoda képmutatás,” tette hozzá.
Greenblatt és a Fehér Ház vezető tanácsadója, Jared Kushner jelenleg a Közel-Keleten tartózkodik, hogy megtárgyalják Katar, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és Izrael vezetőivel a Trump-kormány erőfeszítéseit egy izraeli-palesztin béketerv előmozdítására.
Kedden II. Abdullah jordán királlyal találkoztak, szerdán pedig Mohammed Bin Szalman szaúdi koronaherceggel.
Nabil Rudeineh a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász tanácsadója hétfőn elítélte az Egyesült Államok béke erőfeszítéseit és a tervet, hogy több mint 500 millió dollárt gyűjt be az öbölbeli adományozóktól a Gázai övezet rehabilitálására.
„A palesztin vezetés figyelmezteti a térség országait, hogy ne támogassanak egy olyan lépést, amelynek célja a Gázai övezet és Ciszjordánia közötti szeparáció fenntartása, és Jeruzsálemről és szenthelyeiről való lemondáshoz vezet.”
Gáza súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd. Izrael és Egyiptom a Hamász hatalomra kerülése óta blokád alatt tartja az övezetet, hogy megakadályozzák, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe szállítják ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják, miután a biztonsági kockázatot elhárították.
Egyiptom pedig csak alkalmanként nyitja meg a dél-gázai határt.
Izraeli biztonsági tisztviselők a határmenti erőszakos összecsapások egyik legfontosabb mozgatójaként a romló életkörülményeket nevezték meg.
Izrael álláspontja szerint a humanitárius helyzet nem fog javulni addig, amíg a Hamász vissza nem adja a két izraeli katona holttestét és szabadon nem engedi a két fogvatartott izraeli állampolgárt. Izrael a Hamászt teszi felelőssé az övezetben uralkodó szörnyű helyzetért, mert a terrorszervezet dollár milliókat költ fegyverekre, alagutak ásására, rakéták gyártására és katonai szárnyának kiképzésére, ahelyett hogy a lakosság életkörülményein javítana.
A gázai krízist csak súlyosbítja a Hamász és a Palesztin Hatóságot irányító rivális Fatah közötti vita. Abbász csökkentette a gázai közalkalmazottaknak fizetett béreket, és számos szankciót vetett ki, beleértve a lakosság villamosenergia-ellátásának csökkentését.
„A Hamász továbbra is cserbenhagyja a gázai palesztinokat – tűzveszélyes sárkányokat és léggömböket, valamint számos aknavető gránát- és rakétatámadást indított izraeliek ellen. Hogyan segíthet a nemzetközi közösség akkor, amikor a Hamász gyilkos vezetői továbbra is elpazarolják a gázai erőforrásokat? A nép jobbat érdemel,”- írta Greenblatt csütörtökön Twitteren.
Az amerikai-palesztin kapcsolatokat illetően továbbra is feszült a viszony. A Palesztin Hatóság megszakította a kapcsolatokat és nem hajlandó találkozni az amerikai kormány tisztségviselőivel, mióta Trump decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és elrendelte a nagykövetség áthelyezését. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik jövőbeli államuk fővárosának.
A kapcsolatok felfüggesztése ellenére Greenblatt megtalálta a módját, hogy nyílt vitába bonyolódjon Abbász vezető tanácsadójával, Saeb Erekattal.
A hónap elején a Háárec oldalon megjelent cikkeikben üzengettek egymásnak, Greenblatt azt javasolta Erekatnak vonuljon vissza és adjon esélyt „az új hangoknak”, míg Erekat azzal vádolta Greenblattot hogy jobboldali izraeli nézeteket szajkóz.
