ujkelet.live
A Trump-kormány közel-keleti békecsapatának régióbeli látogatása előtt a Palesztin Hatóság elutasította a nagy érdeklődéssel várt amerikai béketervet, mondván a tárgyalások puszta időpocsékolásnak minősülnek, mivel a palesztinok nem támogatják az erőfeszítéseket.
„A New Yorkban megkezdett tárgyalások egy értelmetlen terv megvalósítására nem fognak elérni semmit,” – mondta Nabil Abu Rudeineh, Mahmúd Abbász elnök szóvivője az Ynet híroldal szerint.
Abu Rudeineh az Egyesült Nemzetek főtitkára, Antonio Guterres, Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet, Jason Greenblatt békeügyi különmegbízott és Jared Kushner tanácsadó közötti pénteki találkozóra utalt New Yorkba. A Fehér Ház szerint Kushnerék az amerikai béke erőfeszítésekről és a Gázai övezet humanitárius helyzetéről tárgyaltak.
Kushner és Greenblatt ezt a két kérdést fogják megvitatni közel-keleti útjuk során az izraeli, szaúdi, egyiptomi, jordán és katari vezetőkkel.
Az amerikai tisztviselők június 22-23 lesznek Izraelben. A Palesztin Hatóság vezetőivel nincs beütemezett találkozójuk.
Továbbra sem tapasztalható javulás az amerikai-palesztin kapcsolatokat illetően. A Palesztin Hatóság megszakította a kapcsolatokat és nem hajlandó találkozni az amerikai korámy tisztségviselőivel, mióta Trump decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, és elrendelte a nagykövetség áthelyezését. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik jövőbeli államuk fővárosának.
„A palesztin nép egyetértése nélkül az értekezletek sorsa totális kudarc lesz,” – mondta Abu Rudeineh.
„Amíg a legitim palesztin intézmények megkerülésére irányuló kísérlet folytatódik, ez csupán időpocsékolás és bukásra van ítélve,” – tette hozzá a 10-es csatorna szerint.
Abu Rudeineh szerdán kijelentette, hogy minden olyan terv, amely nem tartalmazza Kelet-Jeruzsálemet mint Palesztina fővárosa, vagy nem foglalkozik a palesztin menekültek ügyével, sikertelen lesz.
A korábbi béketárgyalások során a palesztinok mindig követelték – Ciszjordánia, Gáza, Kelet-Jeruzsálem és az óváros szuverenitása mellett – a “visszatérési jogot” Izraelbe a palesztin menekültek számára, akik elhagyták az országot a zsidó állam megalakuláskor. A palesztinok ezt a jogot nem csak a még életben lévő több százezer menekültnek, hanem a leszármazottaik számára is követelik. Soha egyetlen izraeli kormány sem fogja elfogadni ezt a követelést, mivel ezzel a zsidók kisebbségbe kerülnének az arabokkal szemben Izraelben. Izrael álláspontja az, hogy a palesztin menekültek és leszármazottaik a békefolyamat csúcspontján a palesztin állam állampolgáraivá válhatnak, ahogyan az ellenséges közel-keleti országokból elmenekült vagy távozásra kényszerített zsidók izraeli állampolgárokká váltak.
Gáza súlyos villamos energia és ivóvíz hiánnyal küzd. Izrael és Egyiptom a Hamász hatalomra kerülése óta blokád alatt tartja az övezetet, hogy megakadályozzák, hogy a terrorszervezet fegyvert vagy alagút építéshez használt árut csempésszen be Gázába. Ezért a Gázának szánt árucikkeket először Izraelbe szállítják ellenőrzés céljából, majd a palesztin területre szállítják, miután a biztonsági kockázatot elhárították.
Egyiptom pedig csak alkalmanként nyitja meg a dél-gázai határt.
Biztonsági tisztviselők a határmenti erőszakos összecsapások egyik legfontosabb mozgatójaként a romló életkörülményeket nevezték meg.
Egy amerikai tisztviselő múlt héten a 10-es csatornának azt nyilatkozta, hogy a Fehér Ház nem rendelkezik egyértelmű tervvel a humanitárius helyzet megoldására.
Izrael álláspontja szerint a humanitárius helyzet nem fog javulni addig, amíg a Hamász vissza nem adja a két izraeli katona holttestét és szabadon nem engedi a két fogvatartott izraeli állampolgárt. Izrael a Hamászt teszi felelőssé az övezetben uralkodó szörnyű helyzetért, mert a terrorszervezet dollár milliókat költ fegyverekre, alagutak ásására, rakéták gyártására és katonai szárnyának kiképzésére, ahelyett hogy a lakosság életkörülményein javítana.
A gázai krízist csak súlyosbítja a Hamász és a Palesztin Hatóságot irányító rivális Fatah közötti vita. Abbász csökkentette a gázai közalkalmazottaknak fizetett béreket, és számos szankciót vetett ki, beleértve a lakosság villamosenergia-ellátásának csökkentését.
