Az ENSZ Ember Jogi Tanácsa megszavazta a vizsgálatot Izrael ellen

ujkelet.live

Genf, Svájc – Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa pénteken megszavazta, hogy vizsgálatot indít Izrael ellen a gázai határ mentén zajló tüntetések során megölt arabok ügyében. Izrael elutasította az indítványt, mondván ez egy kísérlet Izrael önvédelmi jogának aláásására.

A tanács 29 igen, 2 nem és 14 tartózkodás mellett elfogadta a határozatot. Ausztrália és az Egyesült Államok volt a két nemmel szavazó ország. Magyarország tartózkodott. A tanács továbbá elítélte „a palesztin civilekkel szemben alkalmazott aránytalan és válogatás nélküli erőszakot az izraeli erők részéről.”

A Tanács által megbízott „független, nemzetközi vizsgálóbizottságot” fel fogják kérni, hogy jövő márciusban álljon elő egy részletes jelentéssel.

Izrael határozottan elutasította a döntést, mondván mindez azt bizonyítja, hogy a tanács „egy automatikus Izrael-ellenes többséggel rendelkezik, ahol a képmutatás és az abszurditás uralkodik”.

„A vizsgálat eredménye előre kikövetkeztethető, és már a határozat szövegében is szerepel,” – nyilatkozta a Külügyminisztérium. „Mindenesetre nyilvánvaló, hogy e tanács célja nem az igazság kivizsgálása, hanem hogy aláássa Izrael jogát az önvédelemre és hogy a zsidó államot egyedülálló módon démonizálja.”

Izrael azzal vádolta a tanácsot, hogy szisztematikusan figyelmen kívül hagyja a valódi emberi jogi kihágásokat a világban, és „több határozatot fogad el Izrael ellen, mint a világ összes többi országával szemben.”

Izrael rámutatott, hogy a hétfőn megölt 60 tüntető nagy többségben „a Hamász tagja volt, ahogyan azt maguk a terrorszervezet vezetői is elismerték”.

Az izraeli nyilatkozat szerint Izrael tettei teljes mértékben törvényesek voltak, és „szuverenitásunk védelmére és a határok elleni tömeges támadások megakadályozására törekedtek, melyeket azzal a szándékkal indítottak, hogy izraelieket öljenek és terrorcselekményeket hajtsanak végre”.

Izrael nem tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

Avigdor Liberman védelmi miniszter csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy lépjen ki a testületből.

Korábban az ENSZ emberi jogi vezetője „teljes mértékben aránytalannak” minősítette Izrael fellépését a tüntetőkkel szemben, és támogatta egy nemzetközi nyomozás indítását.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa külön ülésén felszólalva Zeid Ra’ad Al Hussein arra figyelmeztetett, hogy „egy megszálló hatalom jogellenes erejének alkalmazásából eredő gyilkosság szándékos gyilkosságot is jelenthet, a negyedik genfi-egyezmény súlyos megsértését.”

Rámutatott, hogy míg 60 palesztint meghalt és több ezer megsérült a tüntetések egyetlen napján, amely egybeesett az amerikai követség Tel Avivból Jeruzsálembe történő átköltöztetésével, „az izraeli oldalon egy katona állítólag enyhe sérüléseket szenvedett egy kőtől.”

„A két oldalon bekövetkezett veszteségek erőteljes kontrasztja … egy teljesen aránytalan válaszra utal,” – mondta Zeid a tanácsnak

„Izrael, mint a nemzetközi jog szerint megszálló hatalom, köteles megvédeni Gáza lakosságát és biztosítani a jólétüket. De lényegében ők egy mérgező nyomornegyedbe vannak bekényszerítve születésüktől halálukig; méltóságukgól megfosztva; az izraeli hatóságok embertelenségének kitéve, odáig jutva, hogy úgy tűnik, a tisztviselők még azt sem vették figyelembe, hogy ezeknek a férfiaknak és nőknek joguk van, és minden okuk megvan a tiltakozáshoz,”- mondta Zeid.

Zeid nem vonta felelősségre a Hamász terrorszervezet, amelynek vezetője nyíltan az izraeli határ áttörésére, és izraeli polgárok elleni támadásra szólított.

Zeid azt mondta, támogat egy „nemzetközi, független és pártatlan vizsgálatot”, abban a reményben, hogy a valóság igazságot szolgáltat.

Az ENSZ genfi székhelyű izraeli nagykövete, Aviva Raz Shechter elítélte a tanács határozatát, mondván, hogy „politikailag motivált, és egy jottányit sem javít a helyzeten”.

„A hétfői zavargások szerencsétlen kimenetele csak a saját népét kizsákmányoló cinikus Hamásznak tulajdonítható,” – mondta.

Ez a különleges ülés csak azt éri el, hogy „felhatalmazza a Hamászt és megjutalmazza terrorista stratégiájáért, és hogy civileket használ elő pajzsként, hogy előmozdítsa terrorista tevékenységeit az izraeli állampolgárok ellen”.

„Izrael független és átlátható vizsgálatokat folytat az állítólagos jogsértés bármilyen hiteles vádja vagy alapos gyanúja esetén,” – tette hozzá. „Az izraeli hadsereg egy robusztus, többrétegű vizsgálati rendszert tart fenn, számos ellenőrzéssel és egyensúllyal a pártatlanság biztosítására.”

Az Egyesült Államok képviselője, Theodore Allegra szintén elítélte a tanácsot, amiért „nyilvánvalóan részrehajló, és figyelmen kívül hagyja az erőszak legutóbbi kitörésének valódi bűnösét, a Hamász terrorszervezetet.”

Zeid ragaszkodott ahhoz, hogy a hétfőn megölt vagy megsebesített tüntetők közül sokan „teljesen fegyvertelenek voltak, és hátba, mellkason, fejbe és végtagon lőtték őket éles lőszerrel,” hozzátéve, hogy „kevés bizonyíték van arra, hogy Izrael megpróbálta minimalizálni a veszteségeket.”

„Néhány tüntető Molotov-koktélokat dobált, csúzlival köveket dobált, lángoló sárkányokat reptett át Izraelbe, és megpróbálta drótvágóval megrongálni a két kerítést Gáza és Izrael között.”

De hozzátette: „Ezek a cselekvések önmagukban nem feltétlenül jelentenek veszélyt életre vagy halálos sérülésre, ami igazolhatná a halálos erő használatát.”

Izrael a Hamászt tette felelőssé a halálesetekért, mondván a terrorcsapat bátorította és vezette a tiltakozásokat, beleértve az izraeli csapatok elleni támadásokat és a határkerítés áttörésére tett kísérleteket.

A Hamász irányítása alatt álló gázai egészségügyi minisztérium szerint összesen 62 résztvevőt öltek meg az összecsapások során hétfőn és kedden. Szerdán egy Hamász tisztviselő azt nyilatkozta, hogy a 62 halottból 50 a Hamász tagja volt. A Palesztin Iszlám Dzsihád pedig elismerte, hogy fegyveres szárnyának 3 tagját megölték az izraeli csapatok Khan Younis-nál.

A Pakisztán által az Iszlám Együttműködési Szervezet nevében előterjesztett állásfoglalás-tervezet szerint a nyomozóknak ki kell vizsgálniuk minden nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogsértést a katonai támadásokkal összefüggésben.

A cél „a tények és körülmények” meghatározása „az állítólagos jogsértések és visszaélések körül, beleértve azokat is, amelyek háborús bűncselekményeknek minősülhetnek, valamint a felelősök azonosítása.”