Az Egyesült Államok külügyminisztériuma már nem „megszállt” területként hivatkozik Ciszjordániára éves jelentésében

ujkelet.live

WASHINGTON – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pénteken kiadta éves jelentését a világszerte tapasztalt emberi jogi visszaélésekről, és volt legalább egy észrevehető különbség a korábbi dokumentumokhoz képest: Ciszjordániára már nem „megszállt” területként hivatkozik.

A korábbi „Izrael és a megszállt területek” szekció helyett „Izrael, Golán-fennsík, Ciszjordánia és Gáza” szerepel az idei jelentésben.

Tavaly decemberben felröppent a hír, hogy David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete megkérte a külügyminisztériumot, hogy ne hivatkozzon többet Ciszjordániára mint megszállt területre.

E tekintetben azonban semmilyen változás nem történt – mostanáig.

A múltban Friedman több olyan észrevételt is tett, amelyeket Washington határozottan elutasított, mondván nem tükrözik a kormány hivatalos álláspontját. Szeptemberben például azt nyilatkozta az izraeli Walla híroldalnak, hogy úgy véli „a telepek Izrael részét képezik”. A külügyminisztérium szóvivője, Heather Nauert később azt mondta az újságíróknak, hogy a nagykövet megjegyzései nem utalnak változásra az amerikai álláspontot illetően.

A pénteki jelentés kitért arra is, hogy bár Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és elrendelte a nagykövetség átköltöztetését, a város végső státusza még mindig a két fél közötti tárgyalások részét képezi.

„2017. december 6-án az Egyesült Államok elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként,” – olvasható a jelentésben. „Az Egyesült Államok álláspontja szerint az izraeli szuverenitás határainak meghatározása Jeruzsálemben a felek közötti végső tárgyalások részét képezi.”

A jelentés többi része többnyire hasonló a korábbi évekéhez, katalogizálja az Izraeli Védelmi Erők, a Hamász és a Palesztin Hatóság emberi jogi visszaéléseit.

A jelentés szerint „a legjelentősebb emberi jogi kérdések közé tartoznak a civileket célzó terrorista támadások, valamint politikai és vallási indíttatású gyilkosságok nem-állami csoportok és egyének által; palesztinok adminisztratív letartóztatása, gyakran Izrael területén kívül; az emberi jogi civil szervezetek (NGO-k) működési környezetét hátrányosan érintő jogi követelmények és hivatalos retorika.”

Ugyanakkor megjegyzi, hogy az izraeli kormány „lépéseket tett, hogy büntetőeljárás alá vonja és megbüntesse azokat a tisztviselőket, akik az országon belül visszaéléseket követtek el, függetlenül rangtól vagy szolgálati időtől”.

A jelentés egy hosszú szekciót szentel a Hamász gázai tevékenységeinek, kiemelve „a rakéta- és aknavető-támadásokat izraeli civil célpontok ellen, melyeket a polgári lakosság közé ékelődve vagy azok közelében hajt végre.” A part menti övezetben a Hamász erőszakos gyilkosságokat, kínzásokat és önkényes letartóztatásokat hajt végre kiskorúak és az LGBTQ tagjai ellen. Széles körben elterjedt a gyermekekkel végeztetett kényszermunka is.

Egy másik szekció azonban Izraellel szemben fogalmaz meg kritikákat, beleértve az önkényes letartóztatásokat, a palesztin otthonok lerombolását és a palesztin vagyon elkobzását, a kínzó vallatási technikákat, és a palesztinok békés gyülekezési és tüntetési valamint mozgásszabadsághoz való jogaival szemben alkalmazott korlátozások bevezetését.