Avi/ujkelet.live
Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke Gadi Eisenkot kedden elítélte és felelőtlennek nevezte a politikusok és közszereplők követeléseit, hogy a hadsereg erőszakosabban lépjen fel a közelmúltbeli gázai támadásokért.
Egy herzlijai konferencián beszélve megjegyezte, hogy radikális szalafista terrorista csoportok megpróbálják belekényszeríteni Izraelt egy új konfliktusba a part menti térségben, amit a zsidó állam el akar kerülni.
„Nem kell fejest ugranunk a dolgokba, de ha úgy alakul, megvannak az eszközeink,” – mondta Eisenkot teltházas közönség előtt az Interdisciplinary Centerben az egyik elhunyt elődje, Amnon Lipkin-Sachak altábornagy emlékére rendezett eseményen.
A hadsereg vezetője megjegyezte, hogy egy másik háború Gázában, ahol egy apró földterületen mintegy kétmillió palesztin él magas munkanélküliség és alacsony életszínvonal közepette, „nem lenne egyszerű dilemma”.
Eisenkot jelezte, hogy továbbra is fennáll a feszültség a Gázai övezettel, mivel Izrael a tengerparti övezet körül 3 milliárd sékel értékben (222 milliárd Ft) akadályt épít, kifejezetten a földalatti támadóalagutak ellen.
„Számos alagutat leromboltunk – és továbbra is folytatjuk a megsemmisítésüket -, ennek eredménye terroristák halálához vezetett, ami támadásokra ösztönözte a terrorista csoportokat, különösen a szalafistákat,” – mondta.
Izrael továbbra is folytatja politikáját, hogy megtorló csapásokat hajt végre a Hamász létesítményei ellen, a Gázai övezetből indított minden rakétáért, függetlenül attól, hogy melyik terrorszervezethez köthető a támadás.
A hadsereg vezetője elmondta, a politikusok közelmúltbeli megjegyzései, melyek „arra ösztönzik a hadsereget, hogy a lehető legnagyobb erővel lépjen fel a rakétákkal szemben, véleményem szerint felelőtlenek.”
Eisenkot több témát érintő beszédében öt a zsidó államra leselkedő közvetlen veszélyforrást nevezett meg, valamint Iránt, melyhez négy front köthető: a libanoni Hezbollah terrorszervezet, Irán által támogatott milíciák Szíriában, Ciszjordánia, a Gázai övezet és az Iszlám Állam Egyiptomban működő ága.
Iránt „többdimenziós fenyegetésnek” nevezve, a hadsereg vezetője szerint a leginkább aggasztó szempont az Iszlám Köztársaság azon szándéka, hogy nukleáris fegyvereket szerezzen, ezt követi a régió uralmának megszerzésére való törekvése.
Utalt a mintegy 1,5 milliárd dollárra, amit Irán a megbízottjaiba fektetet Libanonban, Jemenben, Szíriában, Irakban és – egyre inkább – palesztin terrorista csoportokba Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Irán minden évben 700 millió és 1 milliárd dollár közötti összeget küld a Hezbollahnak, 100 millió dollárt minden szíriai és iraki síita milíciának, a jemeni lázadóknak, és a Palesztin Iszlám Dzsihádnak és a Hamász terrorszervezetnek. A hadsereg vezetője nem említette, milyen forrásból vannak a fent említett számadatok.
Eisenkot szerint a Gázai övezet, ami jelenleg az egyik legnagyobb aggodalomnak tűnik a megszaporodott rakétakilövések miatt, csak a negyedik legjelentősebb fenyegetés Izrael számára.
Megjegyezte, hogy az elmúlt évben egy izraeli sem halt meg a Gázából indított támadások során, és csak egy katona szenvedett enyhe sérüléseket.
A legkomolyabb fenyegetést a libanoni Hezbollah terrorszervezet jelenti, ezt követik az Irán által támogatott csoportok Szíriában, melyek az izraeli határ mellett állomásoznak, valamint a Ciszjordániából eredő magányos farkas és más terrortámadások kockázata.
Az ötödik fenyegetés a rendkívül aktív Iszlám Állam szináji ágához köthető, mely az egyiptomi hadsereg ellen harcol a Szináj-félszigeten, mondta.
Az utóbbi években Eisenkot szerint a Hezbollah terrorszervezet Libanon védelmezőjéből egy iráni megbízottá alakult át Szíriában, Irakban és Jemenben.
Azt mondta, a csoportnak jelentős védelmi kapacitása van, és megtámadhatja az izraeli hátországot is, ami félelmetes ellenséggé teszi. A terrorszervezetre a hadsereg általában mint referenciaértékre tekint, hogy felbecsülje a háborús felkészültségét.
Eisenkot rámutatott, hogy a csoport bár elszenvedett némi veszteséget, miközben Szíriában a rezsim mellett harcolt – mintegy 2000 harcosa meghalt és 10 000 megsérült -, ugyanakkor „nem kevés tapasztalatot szerzett, ami aggasztó számunkra.”
Szíria kapcsán a hadsereg vezetője kijelentette, hogy az izraeli akciók folytatódni fognak, annak megakadályozására, hogy az Irán által támogatott síita milíciák megvessék a lábukat a határon.
Eisenkot dicsérte Izrael folyamatos erőfeszítéseit a Ciszjordániából származó erőszak megfékezésére. Megjegyezte, hogy drámaian lecsökkent a terrortámadások száma a 2015 októberében kirobbant erőszakhullámot követően.
„Négy vagy öt hónapon belül sikerült stabilizálni a helyzetet a jó politikáknak köszönhetően”.
Az Izrael előtt álló külső fenyegetések megvitatásán túl Eisenkot az izraeli társadalomban tapasztalható mély megosztottságra is kitért, ami szerinte negatív hatást gyakorol a katonaság megítélésére és annak irányelvére, hogy politikamentes maradjon.
Anélkül, hogy kifejezetten megnevezete volna, úgy tűnt, megválaszolja, és elutasítja a korábbi miniszterelnök és ex-vezérkari főnök, Ehud Barak közelmúltbeli állítását, mely szerint a vezető tisztviselők megtagadhatják a kormánytól érkező parancsokat, ha ellenezik a mögöttük álló politikákat.
„Mint olyasvalaki, aki 40 éve szolgál a hadseregben, nem tudom elképzelni, hogy a tisztviselők megtagadnának egy parancsot a politika miatt. Ők tisztában vannak szerepükkel és alárendeltségükkel a politikai irányvonalhoz,” – mondta Eisenkot.
A hadsereg vezetője szintén reagált egy nemrégiben kapott levélre, amit több tucat izraeli középiskolás hallgató küldött be, akik bejelentették, hogy megtagadják a kötelező szolgálatot Ciszjordánia katonai megszállása miatt.
„Nem az Izraeli Védelmi Erők kérte, hogy felügyelhesse Júdea és Szamáriát (Ciszjordánia), ez a politikai irányítás által kiadott misszió volt. A hadsereg a kormány alárendeltje, és nem ő választja ki a küldetéseit”.
Eisenkot elutasította a tizenkettedik osztályosok vádját, és azt mondta, a hadsereggel kapcsolatos erkölcsi aggályokkal rendelkezőknek kéne leginkább szolgálni, hogy „hatást gyakoroljanak annak értékeire”, és változást idézzenek elő a szervezeten belül.
Azt is megjegyezte, hogy a hadseregnek van egy állandó érvényű rendelete, amely „nem csak megengedi, hanem megköveteli, hogy a katonák elutasítsák az illegális parancsokat”.
[…] Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke Gadi Eisenkot kedden elítélte és felelőtlennek nev… […]