Avi/ujkelet.live
Moshe Kahlon pénzügyminiszter és David Bitan, a koalíció elnöke vasárnap összekapott egy törvényjavaslaton, amely a miniszterelnököket mentesítené a büntetőeljárás alól.
A David Amsalem (Likud) által javasolt jogszabály módosítaná az izraeli alaptörvényeket oly módon, hogy megtiltja a rendőrségnek, hogy vizsgálatot indítson a hatalmon lévő miniszterelnök ellen csalás, vesztegetés vagy bizalmatlanság miatt. A jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat valószínűleg nem segítene Benjamin Netanjahu miniszterelnökön, aki jelenleg vizsgálat alatt áll, mivel kijelenti, hogy ez nem vonatkozik a folyamatban lévő nyomozásokra.
Bitan, Netanjahu párt szövetségese, állítólag azzal fenyegetőzött, hogy leállítja az összes kormányzati törvényhozást, amíg a törvénytervezetet a bizottság el nem fogadja. Állítólag azt mondta Kahlonnak a koalíciós vezetők találkozóján, hogy: „Átengedtük a javaslataidat” – szóval neked is meg kell szavaznod a miénket.
Kahlon, a Kulanu párt vezetője erre azt válaszolta: „Mindent a koalíciós megállapodások szerint végzünk. Azt akarod, hogy hagyjam ki ezeket az üléseket? Válságot próbálsz gerjeszteni.”
Egy neve elhallgatását kérő koalíciós jogalkotó, aki ellenzi a törvényjavaslatot, félelmének adott hangot, hogy Amsalem a jogalkotási folyamat során módosítani kívánja a törvényjavaslatot, hogy az passzoljon a Netanjahu ellen jelenleg folyó vizsgálatokra.
A Kulanu más pártokkal együtt a szavazás elhalasztását kérte jövő hétig.
A „francia törvény” – francia mintára – szerint a rendőrség nem vizsgálódhatna a miniszterelnök után korrupcióval kapcsolatos gyanúk miatt, bár nem nyújtana hasonló védelmet a nemzetbiztonsággal, szexuális bűncselekményekkel, erőszakkal vagy kábítószerekkel kapcsolatos gyanúk alól.
A törvényjavaslat a Netanjahu elleni rendőrségi nyomozások miatt született, akit kétrendbeli állítólagos korrupcióval gyanúsítanak, és egy harmadik ügyben tanúnak fognak beidézni.
De még a különböző koalíciós pártok vezetőivel is, akik támogatják a törvény izraeli változatát, számos törvényhozó, köztük Ayelet Shaked igazságügyminiszter, aki a bizottságot vezeti, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a törvényjavaslatot a jogalkotási folyamaton keresztül, megfelelő megfontolás nélkül terjesztik elő.
Abban a reményben, hogy eloszlatja azt az aggodalmat, hogy a törvényjavaslat a törvény felé emeli miniszterelnököt, Amsalem a múlt hét végén hozzácsatolt egy a záradékot, mely szerint a miniszterelnökök szolgálati idejét legfeljebb két ötéves terminusra korlátozza. Az említett módosítás szerint egy miniszterelnök, aki nyolc egymást követő évet töltött hivatalban, nem alkothatna új kormányt.
A záradék azonban lehetővé tenné, hogy a miniszterelnökök új kormányt alakítsanak ki – amely akár öt évig is kitarthat – a hetedik hivatali idejükben, és nem említi az egymást követő hivatali kinevezések megakadályozását. És akárcsak a rendőrségi nyomozások korlátozása esetében, a törvény nem vonatkozik a jelenlegi miniszterelnökre.
Netanjahut már többször kihallgatta a rendőrség, két ügyben folyik vizsgálat ellene:
A 2000. sz. ügy szerint a miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Árnon Mozesszel, a Yedioth Ahronoth kiadójával és felajánlotta, hogy kedvezőbb cikkekért cserébe segít stabilizálni a lap helyzetét, a fő rivális, Israel Hayommal szemben.
Az 1000 sz. ügy szerint a miniszterelnök és felesége drága ajándékokat fogadtak el az izraeli születésű hollywoodi producer, Árnon Milchan milliárdostól és James Packer ausztrál üzletembertől. Az ajándékba kapott drága szivarok és pezsgő értéke többszázezer sékel. A rendőrségi nyomozás szerint Benjamin Netanjahu az elsőszámú gyanúsított az ügyben.
A miniszterelnök következetesen kitart korábbi nyilatkozata mellett: egyik esetben sem történt jogellenesség.
Augusztus elején fordulóponthoz érkezett a nyomozás, ugyanis Ari Harow, Netanjahu korábbi kabinetfőnöke, vállalta a tanúskodást a miniszterelnök ellen, mint a főügyész koronatanúja, így fél év közmunka és 700 ezer sékel büntetés megfizetése után mentesül a jogi felelősségrevonás alól.
A kormány és a koalíció szerint a vádalkura azért volt szükség, mert a rendőrség által felhozott bizonyítékok gyenge lábakon állnak, és az egész ügy az ellenzék által uralt baloldali média összeesküvésének köszönhető.
Az említett média és több ellenzéki képviselő is lemondásra szólította fel Netanjahut azonban a jelenlegi izraeli jogrendszer vádemelés esetén sem kötelezi a miniszterelnököt lemondásra. A bizalmatlansági indítványhoz kötött lemondatás pedig bonyolult procedúra árán lehetséges.
Avichai Mandelblit főügyész szeptemberben bejelentette, hogy szándékában áll Netanjahu felesége ellen csalás miatt eljárást indítani, mert állítólag mintegy 360,000 sékel (26.2 millió Ft) közpénzt saját felhasználásra költött el.
