Avi/ujkelet.live
Izrael megkezdi az előkészületeket az ENSZ kulturális és oktatási szervezetéből való kilépéshez most, hogy az Egyesült Államok is ugyanezt teszi, mondta Benjamin Netanjahu miniszterelnök csütörtökön.
„A miniszterelnök felszólította a külügyminisztériumot, hogy készítse elő Izrael kivonulását a szervezetből, követve az Egyesült Államok döntését,” – nyilatkozta Netanjahu irodája, néhány órával azután, hogy az Egyesült Államok azt mondta, kilép a szervezetből, pénzügyi megfontolások és az „Izrael elleni elfogultság” miatt.
Netanjahu azt mondta, „üdvözlendő [Donald] Trump elnök döntése, hogy kilép az UNESCO-ból. Ez egy bátor és erkölcsös döntés, mert az UNESCO az abszurditás színházává vált, és ahelyett hogy óvná a történelemet csak torzítja azt.”
Az Egyesült Államok kilépése 2018. december 31-én lép hatályba.
Az UNESCO izraeli nagykövete, Carmel Shama-Hacohen, korábban csütörtökön azt mondta, ő személy szerint azt javasolná Netanjahunak, hogy „azonnal lépjen ki” a szervezetből.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a (amerikai) bejelentésre reagálva kijelentette, hogy „az UNESCO jó célt szolgál”, de szélsőséges politizálása súlyos szituációba sodorta.
Haley felidézte az UNESCO júliusi határozatát, amelyben a ciszjordániai Hebron óvárosát, a pátriárkák sírjának helyszínét, palesztin veszélyeztetett világörökségi helyszínnek nyilvánította, „ez volt az utolsó az ostoba cselekménynek hosszú sorában, amely magában foglalja a szíriai diktátor Bassár el-Aszad megtartását az UNESCO emberi jogi bizottságában még a békés tüntetők elleni gyilkos megtorlás után is. ”
Az ENSZ izraeli nagykövete, Danny Danon korábban dicsérte a washingtoni döntést, mondván, hogy az UNESCO az Izrael-ellenes megszállottság fórumává vált, és elfelejtette eredeti célját.
Danon szerint az UNESCO most „megfizeti az árat” azokért a „szégyentelen” döntésekért, amelyeket Izrael ellen hozott, hivatkozva az ENSZ-ben zajló „új korszakra”, amelyben az „Izrael-ellenes diszkriminációnak” következményei vannak.
Izrael 2013-ban elveszítette szavazati jogát az UNESCO-nál, miután felfüggesztette a szervezet tagjai számára fizetendő díjat, mert 2011-ben teljes jogú tagságot adtak Palesztinának.
Az Egyesült Államok is elvesztette szavazati jogát ezzel egyidejűleg, 2011 óta nem fizet, ami 80 millió dollár kiesést jelent a szervezetnek évente (22%-a az UNESCO teljes éves bevételének).
Az Egyesült Államok 1984-ben már kilépett egyszer az UNESCO-ból, mert Washington úgy vélte, a szervezetet rosszul irányítják és politikai célokra használják, de 2003-ban újra csatlakozott.
Az UNESCO Hebronnal kapcsolatos határozatát követően Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy döntött, újabb egy millió dollárral megvágja Izrael ENSZ részére folyósított fizetési kötelezettségét. A kieső összeget pedig egy múzeum létrehozására fogja költeni Hebronban, hogy ezzel is erősítse a hely zsidósághoz való kötődését.
Izrael március 30-án 2 millió dollárral csökkentette hozzájárulását az ENSZ felé.
A Közgyűlés megköveteli mind a 193 tagtól, hogy hozzájáruljon az ENSZ költségvetéséhez, melyet a nemzeti bruttó össztermék (GDP) és számos más módosító tényező alapján számolnak ki, pl. a külső adósság és az alacsony egy főre jutó jövedelem. A minimális hozzájárulás 0,001%-tól a maximális 22%-ig terjed. Izrael körülbelül 11 millió dollárt kéne idén fizessen az ENSZ számításai szerint, ami 0,43%.
A Zsidó Állam a 11,7 millió dolláros hozzájárulását már 6 millió dollárral megvágta a Biztonsági Tanács izraeli telepeket elítélő decemberi határozata után.
Ennek a gittegyletnek már régen megszünt a létjogosultsága.