Avi/ujkelet.live
Ajelet Saked igazságügy-miniszter és Naftali Bennett oktatási miniszter csütörtökön bemutatta a Zsidó Otthon izraeli alkotmányjogi törvények megerősítését célzó tervét, hogy „helyreálljon az egyensúly” a törvényhozó és az igazságszolgáltató szervek között, bár a terv kritikusai szerint a cél a Legfelsőbb Bíróság gyengítése.
A terv két új alaptörvényt foglal magába, az úgynevezett „zsidó állam törvényjavaslatot”, amelyet jelenleg is tárgyal a Knesszet, és egy második jogalkotási alaptörvényt, amely lehetővé tenné az izraeli parlament számára, hogy megkerülje a Legfelsőbb Bíróságot abban az esetben, ha az igazságügyi hatóságok megsemmisítik a Knesszet jogszabályait.
Ez utóbbi „tartalmaz egy olyan bekezdést, amely lehetővé teszi a Knesszet számára, hogy bizonyos feltételek mellett bizonyos esetekben visszavonja és újjáalakítsa a törvényt,” a nyilatkozat szerint. „Ez magában foglalja az alaptörvények megfogalmazásával kapcsolatos záradékokat, valamint azt a tényt, hogy ezek nem tartoznak az igazságszolgáltatás felülvizsgálatához sok országban.”
A javaslat a Legfelsőbb Bíróság sorozatos ítéleteire támaszkodik, amelyek a meglévő Knesszet-törvényeket darabjaira szedték – köztük a felülvizsgált ultra-ortodox besorozást mentesítő törvényjavaslatot, az afrikai migránsok letartóztatására vonatkozó irányelvet, a kétéves költségvetést, a pénzügyminiszter terveit a harmadik lakás adóztatására és a négy kelet-jeruzsálemi palesztin parlamenti képviselő tartózkodási engedélyének visszavonása, a Hamász terrorszervezethez való kötődésük miatt.
„Az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróság elutasítja a Knesszet-törvényeket és a kormányzati döntéseket, például az illegális bevándorlók deportálásának tervezetét, a költségvetési törvényt és az állampolgárság elvételét a Hamász tagoktól” – nyilatkozta Bennett.
„Ez az új helyzet, amelyben a törvények eltörlése rutinszerűvé vált, arra kényszerít bennünket, a köz által megválasztott törvényhozókat, hogy cselekedjünk a hatóságok közötti szükséges egyensúly megteremtése és helyreállítása érdekében, és ez az, amit ma teszünk,” tette hozzá.
Saked szerint az új törvények „egyértelműen meghatározzák az igazságszolgáltatás felülvizsgálatának korlátozott mértékét, a jogalkotási folyamatot – beleértve az alaptörvényekét is -, valamint a bíróság és a Knesszet közötti párbeszédet. A törvény a lehető legnagyobb konszenzussal kell átmenjen.”
Közös nyilatkozatukban a két elnök elmondta, hogy vasárnap mutatják be a tervet a koalíciós vezetőknek.
A tervet „az izraeli alkotmány megalkotása” kiegészítéseként mutatták be. A zsidó államnak nincs formális törvénybe iktatott alkotmánya, hanem alkotmányjogi alaptörvényekre támaszkodnak.
Néhány ellenzéki képviselő csütörtökön hevesen bírálta a javaslatot.
„Ez nem alkotmány, hanem a demokrácia és a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítése” – mondta Cipi Livni, volt igazságügyi miniszter.
A Legfelsőbb Bíróság gyakran sújtja a jobboldali és az ortodox politikusokat, mely egészen Aharon Barakig nyúlik vissza, aki 1995-től 2006-ig volt a bíróság elnöke.
Barak kiterjesztette azon ügyek körét, amelyekkel a bíróság foglalkozott, figyelembe véve az egyéni jogok védelmének szükségességét, és kulcsfontosságúnak tartotta a kormány tetteinek megfigyelését.
A bíróság mellett kiállók szerint a hatalom kifejlesztésére azért került sor, hogy kitöltse a Knesszet által hagyott űrt, amely híresen nem képes a legfontosabb törvényi és társadalmi kérdések rendezésére, és gyakran elkerüli a vallásszabadság, a polgári szabadságjogok vagy a palesztinok jogairol való döntéseket meghozatalát.
Saked múlt hónapban a Legfelsőbb Bíróságot Izrael zsidó karakterének megalázásával vádolta, amiért a kormány döntése ellen ítélt az afrikai menedékkérőkkel kapcsolatban. Az Izraeli Ügyvédi Kamara tel-avivi konferenciáján felszólalva Saked azt mondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata „nem tartja a zsidó többség megőrzésének ügyét [Izraelben] olyan értéknek, amelyet érdemes mérlegelni”.
Időközben a kormány megígérte, hogy megszavazza Avi Dichter (Likud) képviselő „zsidó állam törvényjavaslatát”, amikor a Knesszet októberben újra összeül. Dichter törvényjavaslata először mondja ki törvényben, hogy Izrael „a zsidó nép nemzeti otthona”.
