Részletek a gázai határnál épülő földalatti betonfalról, és két terroralagutról

Avi/ujkelet.live

Felgyorsultak az izraeli földalatti biztonsági választófal építési folyamatai, mondta az Izraeli Védelmi Erők Déli Parancsnokágának vezetője szerdán. Több száz munkás dolgozik éjjel-nappal a hatalmas mérnöki projekten, melynek célja a Hamász terrorszervezet alagutakon történő támadásainak megakadályozása.

Eyal Zamir vezérőrnagy szerint a hadsereg aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a betonakadály építés konfliktust gerjeszthet a Hamásszal. A terrorszervezet az alagutakatra mint központi fegyverként tekint az Izrael elleni küzdelemben, és a Védelmi Minisztérium betonakadálya fenyegetést jelent számukra.

„Reméljük, hogy nem tesznek próbára minket” – mondta.

Egy másik katonai tisztviselő azt mondta csütörtökön, hogy a hadsereg nem hiszi, hogy Hamásznak bármilyen indoka lenne – „etikai, erkölcsi vagy katonai” -, hogy megakadályozza Izraelt a védelmi fal építésében. Ezért Izrael nem fogja hagyni, hogy a terrorszervezet megzavarja a felépítését.

„Ha megpróbálják, Izrael minden módon meg fogja védeni,” – mondta a tisztviselő. „Ez a betonakadály meg fog épülni. Csak idő kérdése. Bármi áron.”

A biztonsági akadályról megosztott információkon kívül a hadsereg szerdán bejelentette, hogy két, valószínűleg a Hamászhoz tartozó alagutat találtak egy lakóház és egy családi ház alatt a Gázai övezet északi részén.

Zamir azzal vádolta a Hamász terrorszervezetet, hogy szándékosan építette az alagutakat civil épületek alá. A tábornok figyelmeztetett, „ezek a helyszínek legitim katonai célpontok. Bárki, aki benne van, egy másik konfliktusba kerül, veszélybe sodorja magát és veszélyezteti a családját, és a felelősség a Hamász szervezet illeti.”

A 37 mérföldes (60 kilométeres) akadály munkálatai a nyár elején kezdődtek, és Zamir azt mondta, hogy két éven belül elkészül. Ez egy olyan fejlett földalatti védelmi rendszert jelent, amely több tucat méterrel a föld alá nyúlik le – a hadsereg nem határozta meg a pontos mélységet – annak érdekében, hogy felderítse és elpusztítsa az alagutakat, amelyek megpróbálnak behatolni izraeli területre. Ezen felül egy felszíni, érzekelőkkel felszerelt fémkerítést is építenek.

A Védelmi Minisztérium a gázai tengerpart mentén is megerősíti a védelmet, hullámtörőket fognak építeni és egyéb óvintézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy megakadályozzák, a tengeren keresztüli beszivárgást Izraelbe, ahogy az történt a Gázai-háború idején.

A hadsereg a 2014-es gázai háború után (Erős szikla hadművelet) javasolta az akadály megépítését. A harcok alatt a Hamász nagymértékben kihasználta az alagút hálózatát, hogy harcosokat küldjön Izraelbe, valamint az alagutakon keresztük szabad mozgást biztosított a terroristák és a fegyverek számára a Gázai övezeten belül.

A projekt várhatóan körülbelül 3 milliárd sékelbe (217,5 milliárd Ft) fog kerülni. Az akadály földalatti része kilométerenként megközelítőleg 41,5 millió sékelt (3 milliárd Ft) tesz ki. A felszíni kerítés jelentősen olcsóbb, 1,5 millió sékel (109 millió Ft) kilométerenként.

Az építés felgyorsítása érdekében a Gázai övezet mellett betongyárak épültek.

„A terv szerint folynak a munkálatok. A következő néhány hónapban ez a projekt jelentős lendületet fog venni „- mondta Zamir.

Jelenleg több tucat építőmunkás és mérnök szakember (a világ minden tájáról) dolgozik a projekten, különböző helyszíneken, hogy finomra hangolják működési módszereiket. Munkájukat izraeli katonák biztosítják.

Az év végéig több mint 1000 ember – izraeliek és külföldi munkások-, fog dolgozni a földalatti válaszfalon, mintegy 40 helyszínen.

Hogy a határ mentén elhelyezkedő területek mely részein építenek gátat, a biztonsági kockázat értékelése alapján határozták meg, árulta el egy katonai tisztviselő még tavaly.

A Védelmi Minisztérium tendereket írt ki különböző vállalatoknak, akiket nem csak a földalatti akadályok, hanem a határ mentén állomásozó katonai állások és parancsnoki központok felépítésével is megbíztak.

A gát izraeli területen épül, mondta Zamir. A jelenlegi fémkerítés pontosan a határ mentén helyezkedi el, és meg fogják tartani, míg az új kerítés néhány tucat méterrel beljebb, izraeli területen fog felépülni.

A földalatti akadály építéséhez a munkások egy német hydromill talajfúró gépet használnak. A nagy teljesítményű fúróberendezéssel mély, keskeny árkot tudnak vágni a földben.

A hydromill által hagyott helyet – és minden olyan Hamász alagutat, amely az útjába kerül – bentonittal töltenek fel. Ez egy abszorbens agyag típus, amely vizzel való érintkezéskor kitágul.

Ez azt jelenti, hogy megakadályozza az árkok összeomlását, további előnye, hogy jelzi az alagutak jelenlétét.

Az eligazításon a tábornok a jelenlegi helyzetet Gázával bizonytalannak jellemezte. „Egyrészt stabil, másrészt potenciálisan robbanásveszélyes” – mondta.

Zamir szerint úgy tűnik, a Hamásznak most nem érdeke háborút kezdményezni Izraellel.

A 2014-es 50 napos háború idején az izraeli hadsereg 14, izraeli területre átnyúló alagutat semmisített meg, a 18 belső alagút mellett, és megcsapolta a Hamász fegyverraktárait.

A 2014-es háború óta eltelt időben átlagosan havi egy-két rakétát lőnek ki Gázából Izraelre. Ezeket a rakétákat általában nem az övzetet uraló Hamász, hanem szalafista-csoportok lövik ki.

Zamir azonban hozzátette, hogy míg a terrorszervezet azon dolgozik, hogy megakadályozza a támadásokat az övezetben, továbbra terrorista tevékenységeket folytat Ciszjordániában és Jeruzsálemben.

„Egyre jobban megerősödnek és készülnek a következő háborúra” – mondta Zamir.