Avi/ujkelet.live
Az ENSZ ismét közzétett egy jelentést, amelyben „Izraelt megszállónak”, és többek között a Hamászt lazán, fegyveres ellenállónak minősíti. #No comment.
Az izraeli megszállás Ciszjordániában és a gázai blokád az elsődleges oka a palesztin „humanitárius szükségleteknek”, az ENSZ szerdán kiadott jelentése szerint.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) palesztin ága által angolul, héberül és arabul publikált jelentés – „Darabokra tört életek” címen – ” átfogó betekintést nyújt „a humanitárius sebezhetőségek alapjául szolgáló okokról vagy azok mozgatórugóiról a megszállt palesztin területen. ”
A jelentés következtetése szerint Izrael megszállási politikája és gyakorlata a fő ok, hogy a palesztin területeknek továbbra is humanitárius szükségletei vannak.
„A palesztin megszállt területek krízisisének központjában a palesztin polgári lakosság védelmének hiánya áll,” mondta az OCHA palesztin területi vezetője, David Carden.
„Az erőszaktól, az áttelepítéstől, a szolgáltatásokhoz és a megélhetéshez való korlátozásoktól kezdve más jogok megsértéséig – ami aránytalanul nagy hatással van a leginkább kiszolgáltatottakra, különösen a gyermekekre. Míg a tendenciák évről évre változnak, a nemzetközi jog megsértése miatt továbbra is fennáll a védelem és az elszámoltathatóság hiánya „- mondta Carden.
A jelentés szerint a ciszjordániai palesztinok száma, akik 2016-ban az izraeli épület rombolások miatt otthontalanná lettek, rekordot ért el. Az 1.094 lebontott épület 1,601 palesztint, köztük 759 gyermeket kényszerített otthona elhagyására. Az OCHA azt állítja, hogy tavaly volt a legmagasabb számú rombolás Ciszjordániában, mióta az ENSZ 2009-ben dokumentálni kezdte ezt a gyakorlatot.
Az elmúlt évben az izraeli hatóságok 300 adományokból finanszírozott épületet semmisítettek meg vagy foglaltak le Ciszjordániában, mintegy 730 ezer dollár értékben.
2016-ban az OCHA állítása szerint Izrael 572 korlátozást valamint további 110 akadályt helyezett el az arab lakosoknak Hebronban.
A jelentés továbbá figyelmeztet, hogy a Gázai övezetet egy évtizede blokád alatt tartó Izrael és Egyiptom „különösen kiszolgáltatott” helyzetbe sodorta a part menti övezetet.
Az OCHA vádja szerint az izraeli hatóságok megtagadták a belépési és kiléptetési vízumok 31% -át a gázai segélyszervezetek számára, míg Egyiptom „súlyosbította” az övezet elszigeteltségét azzal, hogy tavaly csupán 44 napra nyitotta meg a határt.
A jelentés továbbá azt állítja, hogy az övezetben a blokád és a Hamász megszorító intézkedései együtt nagyon megnehezítik a humanitárius segítségnyújtást.
2016-ban Izrael megtagadta a vízumkérelmek 31% -át a Gázai segélyszervezetek számára. A humanitárius kezdeményezéseket a „Hamász hatóságok által megszabott korlátozások, valamint a velük kapcsolatban álló adományozói tilalmak is akadályozták”.
A jelentés megállapította, hogy a palesztin politikai megosztottság „szintén komoly mozgatórugója” a humanitárius helyzetnek.
„A közel egy évtizede tartó blokád, a belső megosztottság és az ismétlődő konfliktusok, valamint a krónikus szükségleteket megoldó intézkedések elfogadásának hiánya a Gázai övezetet különösen sebezhetővé tették” – figyelmeztetett Carden.
A jelentés azt is megjegyezte, hogy tavaly a palesztin halálesetek a konfliktushoz köthető zavargások miatt Ciszjordániában és Izraelben jelentősen csökkentek. Az OCHA szerint 2016-ban a konfliktus miatti zavargások halálos áldozatai 37% -kal csökkentek, 2016-ban 107 halálesetet regisztráltak, szemben a 2015-ös 169-hez képest. Ebben az időszakban az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokban megsérült palesztinok száma 89% -al csökkent, 15 477-ről 3,247-re.
Az izraeli halálesetek 48%-al csökkentek 2016-ban.
