szerző: Unti Ildikó
Még a nyilas uralom előtt, előzetes terv alapján, az angol hadseregbe ereci egységek bevonásáról volt szó. Eleinte az angol kormány ellenezte, hogy az ereci zsidó ifjúság bevonuljon a hadseregbe. Végül engedélyezték de úgy, hogy megszabták a számszaki nagyságát az ereci jisuvból toborozottaknak. Különböző egységekbe osztották be az önkéntes jelentkezőket, mert nem volt törvényben bevonulási parancs.
Ilyen körülmények között alakult meg a Zsidó Brigád – amelyért hosszú harc folyt az angolokkal – ami azután az angol egységekhez tartozott. Egyik megkülönböztetésük volt a karjukon levő „Mágen Dávid” kék-fehér szalagon való jelzés, a brigád egységére vonatkozólag.
Nemzeti intézmények felhívására, magyar nyelvű önkéntesek verbúválódtak – vezetőjük Rozen Jona volt – egy bizonyos ejtőernyős akcióra. Az akció a fél évszázaddal ezelőtti jisuv egyik legfényesebb tette volt. Mint ismeretes, a jisuv az egyik oldalon az angolokkal szemben a „Fehér könyv” ellen harcolt, majd minden erejét felajánlotta nekik a nácik elleni harcra. Pár héttel később mintegy 3o jelölt volt.
„Az első csoporthoz, mely a jugoszláv partizánoknál szállt le Szenes Hanna, Ábá Berdicsev, Reuvén Dáfni és Rozén Jona tartozott. A második csoportba került Joél Pálgi és Perec Goldstein,”– mesélte Rozen Jona az 197o-ben megjelent „Tanúk vagyunk” című antológiában.
1944 augusztusában a Hánoár Hácioni egyik tagja, Lévi Pici Romániában volt. Itt kereste fel egy erec-jiszráeli ejtőernyős – Baruch Kamin – és kérte, hogy menjen vissza Magyarországra és tudja meg, mi lett a sorsa a három ejtőernyősnek: Joel Pálginak, Perec Goldsteinnek és Szenes Hannának.
Pici vállalta a megbizatást, ám a határon német katonák kezébe került. Azok hamar rájöttek, hogy zsidó. Csak azért nem ölték meg azonnal, mert arra gyanakodtak, hogy kémkedik és ezért vallatni kezdték veréssel, éheztetéssel, villanyárammal. Végül egy horogkeresztet égettek a szíve fölé! A fájdalomtól elvesztette az eszméletét, s a németek azt gondolták, hogy meghalt, így otthagyták az elhagyott raktárban, ahol a kínzás folyt. Ott találtak rá a frontot áttörő katonák.
Pici tovább segítette később a zsidó fiatalok szökését Magyarországról nyugat felé, ahonnan Erec Jiszráel elérhetőbb volt.
Az Erecből érkezett ejtőernyősöket azonnal elfogták, úgy hogy nem volt idejük felvenni a kapcsolatot. Goldfarb Cvi – a mozgalom cháverja – megtudta, hogy Joel Pálgi megszökött a fogságból. Leugrott a vonatról és a svájci konzulátusra ment. Ott találkoztak egymással, s megbeszéltek egy három nappal későbbi bunker látogatást. Azonban erre már nem került sor, mert Cvit őrizetbe vette a titkosrendőrség.
A bevetett ejtőernyősök között volt Chájim Chermes is /Kaszás Chájim/, aki a Hánoár Hácioni mozgalom magyarországi vezetője volt alijázása előtt, majd Kfár Glückson kibucban élt az angol hadseregbe való bevonulásáig. Innen került bevetésre a többi ejtőernyőssel együtt.
Amikor a Hánoár Hácioni mozgalom tudomására jutott, hogy ejtőernyősők szálltak le, azonnal a keresésükre indultak. Chájim Chermesről egyáltalán nem volt információjuk. Nem tudták hol tartózkodhat. Csak a háború befejeztével tudták meg, hogy orosz fogságba esett, s innen tért haza Izraelbe. Kfár Glückson kibucban élt.
Szomorú sors jutott Hanna Szenesnek osztályrészül, aki 1939 szeptember 13-án hagyta el magyarországi otthonát és 1944 júniusában ott volt az ejtőernyősők között. Elfogták és a Margit körúti fogházba vitték, ahol ügyének tárgyalását és az ítélethozatalt egyre csak halogatták. Egy bizonyos Simon százados ítélethozatal nélkül,„statárium van” címszó alatt a németek tudta nélkül végrehajtatta a kivégzését. Dr. Szelecsényi, az ügyvédje, törvényellenes cselekményről beszélt, azaz a „Justizmord” esete állt fenn.
„A vád ellene, hogy magyar állampolgárságát elhagyva beállt az angol hadseregbe, ahol mint radiós-tiszt működött. Tavasszal Kairóból Olaszországon át Jugoszláviába repült, ahol ejtőernyővel szállt le és hosszabb időt töltött a partizánoknál. Majd Magyarországra jött „állítólag”, hogy zsidókat és angol állampolgárokat mentsen ki „ – mondotta Simon százados az édesanyjának. „Továbbá bizonyítékként rádiókészüléket találtak nála, tehát áruló!”
A búcsúlevelét sem adta át, csak néhány ottmaradt holmiját. Így talált rá anyja a „Hadik-laktanyai” cellában írt utolsó versére.
Egy – kettő – három…
nyolc a hossza.
Két lépéssel mérem a szélet,
Kérdőjelként lebeg az élet.
Egy – kettő – három…
tán egy hét is,
Vagy a hó vége még itt talál,
De fejem felett a halál.
Huszonhárom lennék
most júliusban.
Merész játékban számra tettem,
A kocka perdült. – Veszítettem.
A német megszállás alatt a hősi halottak között volt Aba Bardicsev ejtőernyős is.
A Magyarországon működő földalatti mozgalom tagjai megpróbálták kimenteni a fogházból Hanna Szenest, de annyira őrizték, hogy a közelébe se tudtak jutni! Vele voltak egy cellában Hává Hálévi — Ritser Éva és Judit testvére – cháverák, nekik síkerült kijutniuk. Hává egy kvucában volt Smulikkal. Több börtönt megjárt. Először a nagyváradi börtönben volt, aztán átvitték a svábhegyibe, a Gestapo főhadiszállására. Innen került a pestvidéki börtön fogházába, ahol Joel Pálgi, Perec Goldstein és Szenes Hanna ejtőernyősökkel talákozott. Később alkalma volt megismerni Hanna édesanyját is, azaz Szenes nénit, akivel a végén együtt alijázott Romániából.
Szenes nénit Dajka Margit színésznő bújtatta alijázásáig.
A testvérpár megjárta a kistarcsai internálótábort is, ahonnan Endre Laszló szőlőjébe jártak tizedmagukkal dolgozni, mint fiatal lány munkaerők. Abban az időben még a Lakatos-kormány volt uralmon, s a budapesti rendőrség segítette a zsidók életben maradását. Az akkori rendőrparancsnok, Vasdinnyei a svájci követségtől védleveleket szerzett, s Hávát tizennyolcad magával kimentette ebből az internáló táborból. Őt magát három nap múlva letartóztatták!
Horthy nem akarta kiadni a németeknek a zsidóságot és mellette állt a budapesti rendőrség is. De tehetetlen volt és erőtlen! Még ezalatt az idő alatt a rendőrség sok sebesült zsidót hozott vissza a Dunapartról. Csak a Szálasi-kormány hatalom átvétele után szabadult el a polkol!
Hává férje, Hacker Joel chávér is megjárta a bori Berliner Lágert, sőt a kikötést is elszenvedte. A sors úgy akarta, hogy sikerült megszöknie és elvennie Hávát Izraelben. Most Askelonban élnek. Van egy tiszti rangban lévő, tengerészeti egységnél leszerelt nyugdíjas fiúk, aki szintén itt alapított családot.
FOLYT: „KISKÁSOK” ÁTVEDLÉSEI
