szerző: Gideon Peer
Mondják, az izraelieket a háborúk tartják össze. A sokszínű, sokfelé húzó embereket a nemzetre leselkedő veszély kovácsolja eggyé.
Azt gondolom, ilyen kohéziós erőt jelent a könyvek szeretete, az olvasás is.
Végül is a könyv népe vagyunk. Vagy nem?
Könyvhét van.
Országszerte kibújtak a sápadt könyvkötegek a boltokból, elhagyták a raktárakat, szépen, libasorban kimasíroztak a terekre, parkokba, a napos oldalra, hogy a könyves sátrak deszkakilométerein kellessék magukat az érdeklődő tömegnek. Színes borítójukkal csábítják azokat, akik egyébként is azért jöttek, hogy elcsábuljanak.
Könyvhét van Izraelben. Amúgy meg éppen (megint) ünnepek után vagyunk, de nem teljesen: a könyvhét is az, még ha nem is kívánunk egymásnak ilyenkor kellemes ünnepeket. De a jó hangulat, az ünnepi ott ólálkodik a levegőben, körülvesz, könyvillattal bódítja a nézelődőket. Megfordul a fejemben, ilyenkor illenék ünneplőbe öltözni, megtisztelve az ünnepeltet, a Könyvet.
Annyira ünnepi a hangulat, hogy megpróbálunk egy időre eltekinteni a politikától is, nem taglaljuk a könyvtörvényt, már csak azért sem, mert ilyen szép napon nem kívánunk a csúnya elefántról írni, amely már megint – szokásához híven – betévedt a porcelánboltba.
Statisztika nélkül viszont nem lehet meglenni, a számok beszédesek, tanulni lehet tőlük.
Először is, hogy a könyvkiadás, köszöni szépen, jól van. Mindenek dacára. Sőt, 2014-hez képest nőtt, ha nem is sokkal, de nőtt. És ez nagy dolog, különösen a mai, rohanó világban, és az okos telefonok korszakában. Kiderült, hogy néha azért levesszük a szemünket telefonunk kis képernyőjéről…
2014-ben 372 első kiadású kötet jelent meg, 2015-ben 388 látott napvilágot. A héber nyelven megjelent új könyvek 51 százaléka regény, 40 százaléka vers, a maradék kilenc százalék novellás kötet.
Összesen 7843 új könyv került a polcokra Izraelben 2015-ben. A könyvek döntő többsége héber nyelvű, de szép számban kerültek az olvasók asztalára orosz, angol és arab nyelven íródott munkák is. Az év során 398 könyvet fordítottak le héberre, a legnagyobb részüket (70 százalék) angol nyelvből, de megjelentek franciából, sőt szláv és ázsiai nyelvekből átültetett művek is.
Arról nem szól a fáma, magyarból fordítottak-e le könyveket, legjobb tudomásunk szerint igen, Márai és Kertész Imre biztos szerepel a listán.
A héber nyelvű írók műveinek témái izraeliekkel, zsidókkal és a Soával kapcsolatosak. Férfiak és nők kapcsolatáról, családról és a hadseregben történtekről szólnak.
A könyvhét kínálatának jelentős hányada gyerek- és ifjúsági mű. A 959, nekik íródott új könyv közül 117 rímekbe szedett mese, 23 verseskönyv, 27 százalék pedig idegen nyelvekből lefordított mű. A legtöbb példányban még mindig A kis herceg fogy, ő tartja a rekordot. A fiatalok körében a legkeresettebb írónő Lindgren Astrid.
A könyvhét általában arról is szól, hogy a könyvkiadók az ünnepre való tekintettel engedményeket adnak a megjelenő könyvek árából. Ki-ki annyit, amennyit, mindenesetre egy okkal több, hogy felkerekedjünk gyerekeinkkel, unokáinkkal, és megkeressük az igazán nagy választékból a kedvünkre valót.
Mert – és ezt nem (csak) én mondom – az olvasásnál nincs jobb dolog a világon.
