Dési János/ujkelet.live
Azokban a daliás időkben, amikor százezer számra menekültek az összeomló Szovjetunióból az emberek – jelentős részben Budapesten keresztül – Izraelbe, akkor állítólag minden nap megérkezett egy szimfonikus zenekarra való muzsikus, egy kórházra való orvos és egy pár bíróság munkáját könnyedén megoldó ügyvédcsapat Ben Gurion repülőterére.
Az Oroszországból alijázók története, külön mese, érdemes is lenne vele foglalkozni, hogy egy pár milliós ország miként tud befogadni néhány év alatt majd’ milliónyi embert. Megtanítani nekik a nyelvet, lakást, munkát szerezni, beilleszteni őket a társadalomba. S ez még akkor is nagy sikertörténet, ha Izraelben, már az ivriten kívül, mégiscsak az orosz a leghasznosabb nyelv. Valószínűleg napestig lehetne sorolni a gondokat, bajokat, a sok személyes drámát, amivel mindez járt. De mindent egybevetve példátlan dolog történt itt. Példátlan, amiről bátran lehet példát venni.
A történet már csak azért sem volt olyan egyszerű, mert az érkezők közössége legfeljebb nyomokban tartalmazott zsidóságot. Nem volt vallásos, jelentős részüknek fogalma sem volt a hagyományokról és a szokásokról, sőt még valószínűleg az alija vágya sem égett a lelkükben. Legtöbben valószínűleg csak a Szovjetunióból akartak elmenekülni, s miután ehhez elég volt zsidó nagypapa vagy nagymama is, viszonylag sokan indulhattak útnak. Egy részük már persze az Egyesült Államokban él, vagy Kanadában – de sebaj. A szabad világ már csak ilyen.
Bizonyára számtalan felmérés és kutatás létezik arról, hogy az oroszok miként illeszkedtek be Izrael életébe. Empirikusan csak annyit tudok mondani, hogy már mindenütt lehet vodkát kapni és a kilencvenes évek elején oly gyakori utcai zenészek száma is megcsappant.
De azért mutatóban egy-egy akad, mint ez csapat, amelyik régi orosz slágereken túl a kedvemért egy AC/DC-t is lenyomott Tel Aviv legforgalmasabb bevezető útja fölött, hálásan nyugtázva a balsoje szpaszibot.
„Wenn ihr wollt,/ist es kein Märchen” – írta Altneuland könyve alcímeként Herzl Tivadar. Azaz, ahogy Márkus Aladár első magyar fordításából (Ősújország) ismerjük: „Ha akarjátok, nem mese.”
Lám, lám: Dési nem csak jól beszél, de jól is ír..!
Az, hogy rengeteg nemzsido is erkezett, azert nem jelenti azt, hogy csupan nyomokban voltak zsidok.
Az orosz alija szerintem angyon jot tett Izraelnek bar lehetett volna jobban kezelni a beilleszkedesuket, ami egyelore elegge felresikerult, bar a hatalmas szamok miatt ez nem egy egyszeru feladat, ha egyaltalan lehetseges.