A palesztinok átírják a történelmet

    14

    szerző: dr. Kende György

    A napokban a gázai palesztinok Hamasz ágazata, a Gáza melletti al-Daraj negyed főterén -amit természetesen Palesztin térnek neveznek-, állítólag egy kereskedelmi központ (de lehet, hogy egy újabb alagút) építésébe kezdtek. Allah útjai kiszámíthatatlanok, ugyanis egy bizánci templom maradványaira találtak, melyet tizennyolc évszázaddal ezelőtt építettek, vagyis még négyszáz évvel Mohamed próféta vallásalapítása előtt.

    Egy ilyen templom elsőrendű fontossággal bír a vallások fejlődésének történetében és elsőrendű turisztikai látványosság. Sajnos a palesztinok számára egy keresztény vagy más vallás temploma zavaró körülmény, ezért ahelyett, hogy értesítették volna az ENSZ égisze alá tartozó UNESCO-t, a Hamasz buldózereket hozatott és lerombolta a templomot.

    Ne legyen ez meglepetés senkinek, hogy mindazok az évezredes történelmi hagyatékok, melyekben körzetünk bővelkedik zavaróan hatnak a muszlim hatalmi törekvésekre. Ugyanis a zsidóság másfél évezreddel, a kereszténység hat évszázaddal előzték meg őket. Meg kell hagyni, a hamasznyikok jól számítottak. Eddig sem a keresztény egyházak, sem az UNESCO nem szólalt meg az ügyben.

    Egy kis összehasonlítás. Tel Meggido észak-izraeli helység alapításának története öt évszázaddal megelőzte Jézus korát. Nemrég e helyiségben az ásatások a világ egyik legrégibb keresztény templomát fedezték fel, benne egy 50 m²-nél nagyobb, jó állapotban lévő mozaik padlóval. A görög nyelvű felirat szerint a rómaiak által üldözött keresztény, az istenfélő Akeptous készítette Jézus emlékére. Az izraeliek nem hoztak buldózereket, a templom és a mozaik pedig nemsokára világhírű turisztikai látványosság lesz.

    A palesztin nép, mint fogalom az 1967-es háború után született, előtte nem létezett. Most már ott tartunk, hogy visszaszármaztatták magukat a bibliai időkig és Jézust is palesztin származásúnak hirdetik. (Ennek ellenére lerombolják templomait és híveit, a szerencséseket, elzavarják.) Az UNESCO pedig segítő kezet nyújt nekik a hamisításban. 2014-ben a világörökség részének nyilvánították a Bar Kochba erődítmények romjait Beitarban – melyet a második században a rómaiak elfoglaltak a Bar Kochba lázadás leverésekor -, de nem mint zsidó, hanem mint római kori emléket (muszlimok még nem léteztek). A név, amit az UNESCO adott Battir. Battir a helybeli arab falu neve, mely bizonyára nem létezett a második században, de ez elkerülte az UNESCO figyelmét. Az ügy érdekessége, hogy a helybeli arabok a Bar Kochba romok helyét Khirbet al-Jahud-nak, vagyis zsidó romoknak nevezik.

    A jelenlegi muszlim törekvés a kereszténységet és a zsidóságot el akarja távolítani, nem csak a két monoteista vallás megalapításának helyéről, de mindenhonnan. Míg Izrael az egyetlen ország a közel-keleten, ahol a keresztények egyenjogúságot és biztonságot kapnak, addig a keresztény egyházak úgy viselkednek, mintha semmi sem történne, és semminemű támogatást nem adnak az üldözött keresztényeknek. A pápa őszentsége ugyan ellátogatott a szentföldre, Jézus születési helyére Betlehembe, de nem tűnt fel neki a város keresztény lakosságának folyamatos csökkenése. Míg Európa millió számra fogadja be a muszlimokat, a keresztényekre ki gondol?

    Szerte a világon a keresztény templomokban harsog a karácsonyi dal:

    Mennyből az angyal lejött hozzátok

    Pásztorok, pásztorok,

    Hogy Betlehembe sietve menvén

    Lássátok, lássátok.

    Istennek fia, aki született

    Jászolban, jászolban…

    E dalocska évről-évre egyre halkabban szól Betlehemben, nemsokára már csak a turisták szájából, ha egyáltalán be fogják őket engedni.

    E:// Archive 2016 A palesztinok átírják a történelmet. UK Int 25.4.2016 GK

    fotó: (flickr/EU/ECHO/Caroline Gluck)

    14 Kommentek

    1. Nos, Kende írásaiban nem lehet csalódni.
      Még eggyel sem találkoztam köztük, melyben ne az arabokat szapulta volna, illetve ne ostorozta volna azokat, akik vélelme szerint ostobán, önmaguk ellenségeként, nem ismerik fel azon alapvető igazságokat, melyet Dr Kende a napnál is világosabban lát.

      Fájdalmasan egyhangú….dáááj!

    2. Ha valami egyhangú, az a hozzászóló véleménye. Gázában nincs m
      agyar nyelvű újság?

    3. Ahogy Fenyves Gabriella is írta, a doktor úr írásaiban sosem csalódunk: gusztustalan, rasszista hányadék.
      A legfőbb probléma nem is ezzel van, hiszen rasszisták mindenhol vannak, s ezt mi zsidók érezzük a világ minden táján. A szomorú az, hogy ezt egy zsidó-izraeli hírportál büszkén hírdeti napról, mint nap, ami nyilván azt jelenti, hogy ezt elfogadhatónak tartják.

      Szegény Marton Ernő!

    4. Ki tud itt többet Marton Ernőről, meg a zsidóságról? De hagyjuk. A hozzászólók sosem veszik a fáradságot, hogy tényekkel támadjanak meg egy állítást – igaz, nehéz lenne -, csak ordináré módon, öntelten osztogatják az észt, mint ahogy azt a magyar sajtó kommentelőitől már megszoktuk. Mi más kultúrán nőttünk fel. Persze, a név nem vállalás is a bátor cselekedetek közé tartozik…

    5. Kedves Gidon, én úgy tudom,hogy mi ugyan azon a kultúrán nőttünk fel…mert lehet, „érvtelenül” támadjuk a puszta rasszizmust, de egy biztos, én a „kedves nem szerkesztő szerkesztő úrra” egyetlen személyeskedő minősítést nem tettem, nem úgy viszont.

    6. A rasszizmus szóval lehet élni, de visszaélni is. Egyszer végig kéne gondolni, hogyan működik a világ. Az én kultúrám része az a 45 év is, amit itt töltöttem, dúsan megrakodva mindenféle tapasztalatokkal. Hadd ne mondjam, két háborúban való részvételemmel, 20 évi katonai szolgálattal. A rasszisták nem mi vagyunk.

    7. Ja, még annyi: ha az ember egy kicsit körülnéz, rájön, hogy a világot nem dr. Kende Györgytől kell megvédeni. Persze, ehhez elfogulatlanul kéne körbe nézni…

    8. Tévedsz! Nagyon!
      Nincs olyan múlt ami felmenthetne a jelen tévedéseitől.
      A rasszizmussal meg csak egy féle módon lehet „visszaélni”, ha gyakorolják.
      Épp ezért, Kende veszélyes, közveszélyes.
      Amit ír terjeszteni, hogy súlyosabb szóval ne illessem, nagy hiba.
      Különösen a zsidóság történetének részeseként..

    9. Mindig figyelemmel kísérem és várom Dr. Kende György alaposan dokumentált cikkeit. Adataiból sokat lehet tanulni. Következtetéseivel lehet egyetérteni, ellenezni őket – de úgy tűnik, senki sem marad semleges.
      A kritika még nem rasszizmus – talán tessék idézni, példákat felhozni a cikkeiből, ami átmegy a rassizmus vörös vonalán, nem pedig egy pejoratív jelzővel „elintézni”.

      Ha már a „rasszista” jelzőnél tartunk – kevés olyan mocskos hazugságot ismerek, mint azt, ami Izraelt „rasszista, apartheid állam”-nak minősíti. A terjesztői a göbbelsi elvet vallják: dobáld csak a sarat a kiszemelt áldozatodra , valami mindig majd ráragad. Ez a mocsok egyes helyeken (országokban) már a csapokból is folyik, a helyi zsidók egy része is hiszi, szól is ellene, hogy egyben igazolja magát: ő nem „olyan”.

    10. Az a baj Kende „tényeivel”, hogy majdnem olyanok, mintha „alaposan dokumentáltak” lennének, de a valóságban felületes úszítások, a szerinte nem létező palesztínekkel, arabokkal szemben.
      A rasszizmus, emberek csoportjáról alkotott negatív általánosító vélemény, mely meghatározásnak, dr Kende minden írása megfelel.
      Sajnálom a megtéveszthetőeket, de hiába is hozzák fel önmaguk mentségére, hogy a túlfélről is a hasonlóan megtéveszthetők, meg Izraelt illetik igaztalan vádakkal, ez mit sem segít helyzetükön.

    11. Ez az újság nem egy személynek íródik. Szerencsére dr. Kende György írásait több százan élvezik évtizedek óta az Új Kelet hasábjain.

    12. Észrevételeim nem személyes indokok, hanem a törvényes jogrend által is garantált alapelvek. Ha ezt nem is kéri a mai joggyakorlat szigorúan számon, én mint morálisan elkötelezett ember azt nagyon is komolyan veszem.
      Ha Kende már „évtizedek óta” ír hasonló hangnemben, és „több százan élvezik”, az nem szerencse, hanem szerencsétlenség – az itt élő magyar zsidók közgondolkodása elleni merénylet.

      Felhívnám a figyelmet az írástudók felelősségére. ( az írástudókéra ! )

    Leave a Reply to Gabriella FenyvesCancel reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .